„Fontos kiemelni, nem mindenki egyformán hajlamos a hamis igazságok hatása alá esni. Bizonyos faktorok – például a kor, a munkamemória kapacitása, a személyiségjegyek és a képzelőerő – emelik vagy csökkentik az egyén fogékonyságát. Több kutatás is kimutatta: a fiatal gyermekek és az idősebbek korosztálya könnyebben esik bele a csapdába, mint az idősebb gyermekek vagy fiatal felnőttek (Loftus, 2014). Azok az egyének, akiknek magasabb a munkamemória-kapacitásuk, jobban képesek arra, hogy egy eredeti eseményről koherens képet alkossanak (Kerry, 2004).
A kutatók a Myers Briggs típusindikátor által felosztott introvertált és extrovertált személyiségtípusok között is különbséget fedeztek fel. Egy adott esemény introvertált-intuitív résztvevői az ott halott információk közül mind a pontosakat, mind a pontatlanokat sokkal inkább elfogadták, mint extrovertált társaik – derült ki egy 1978-as kutatásból. Ezt annak tudták be, hogy az introvertáltak kevésbé voltak magabiztosak memóriájukban Azok az emberek, akik olyan személyiségjegyekkel rendelkeztek, mint az empátia vagy az önmonitorozás, szintén nagyobb hajlandóságot mutattak a befolyásolás elfogadására. Ugyanez igaz a nagyobb képzelőerővel megáldott egyénekre is.
Természetesen az igazság a legtöbb esetben csak akkor derül ki, ha az összes nézőpontot ismerjük, ám ehhez rengeteg energiabefektetés kell. Hogy elkerüljük a téves információk elraktározásának lehetőségét, a hallott adatokat rögtön kezeljük kritikusan! Járjunk utána a forrásnak, tudakozódjunk több oldalról! Elképzelhető azonban, hogy bántó a korábbi véleményünkkel ellenkező új tudomásra szert tenni. Érdemes rugalmasan kezelnünk véleményalkotó képességünket.
Sosem gyengeség bevallani, hogy tévesen gondolkodtunk valamiről korábban; ugyanakkor igyekezzünk kiállni értékeink mellett, ha azokról szent meggyőződésünk: igazak és érvekkel alátámaszthatóak. Legyünk mindig éberek! A vegyes igazságtartalmú hazugságok megtévesztőek. Könnyebben elérik a meggyőzés célját, hiszen megnehezíti a hamis tartalmak kiszűrését.”