A rossz és a jó

„Nagyon régen nem volt béke ebben az országban, és nem is tudom elképzelni, hogy a közeljövőben bármikor béke lehessen. Ha nem a menekültek és Soros jelentik majd a legfőbb ellenséget, akkor majd megint más után néz Orbán Viktor. Mindegy, hogy igazat vagy hazugságot állítanak a következő kiszemelt ellenségről, a megmérgezett lelkű emberekben már fel sem merül a kétség gyanúja. A módszer bevált és jól működik, ezt a Jobbik is felismerte és hadrendbe állította a Fidesz ellen a plakátokat Simicska pénzén és tanácsai alapján. Orbánt a saját fegyverével támadják.

A szélsőjobb is megízlelte ezzel a gyűlöletháború sikerének ízét, és ez több mint veszélyes. Mi lesz, ha már nem a Fidesz és Orbán ellen kell gyűlöletet szítaniuk? Eljátszogathatnak egy darabig ők is a régi migráns-kártya cinkelt lapjaival, ha pedig a báránybőrt sutba lehet dobni, ha már nem kell cukiskodni, előbb-utóbb előkerülhetnek majd a régi ellenségek: a nemzetidegen baloldal, a romák és bárki más. És akkor már nem a világ távoli vidékeiről származó idegenek ellen kell csatasorba hívni a gyűlölet mérge nélkül talán már élni sem tudó honfitársainkat. Ott lesz a falu szélén nyomorgó roma, akiről el lehet hitetni, hogy született bűnöző; ott lesznek a nemzetidegen baloldaliak, akik adott esetben majd megint rárontanak a nemzetre. De tévednek, akik azt gondolják, hogy egy szép napon nem kerülhet sor a köztünk élő svábokra, székelyekre, tótokra, románokra, szerbekre. Előbb a szőkékre, aztán a barnákra...”