Meg kell védeni az osztrák hazát! – Roman Haider a Mandinernek

Lapunk az osztrák parlamenti választásokról, Európáról és a migrációról kérdezte Roman Haidert, az Osztrák Szabadságpárt (Freiheitliche Partei Österreichs, FPÖ) parlamenti képviselőjét. Roman Haider csupán névrokona a 2008-ban elhunyt Jörg Haidernek.

Pártja, az FPÖ a közvélemény-kutatások szerint a 33 százalékos Osztrák Néppárt (ÖVP) mögött a második helyen áll a maga 27 százalékával, viszont megelőzi a választási hajrában a Silberstein-botrány miatt összeomló, csupán 22 százalékos szociáldemokratákat (SPÖ). Az elemzők szerint a választások után a Néppárt és a Szabadságpárt alakíthat koalíciós kormányt. 

***

Roman Haider, az Osztrák Szabadságpárt parlamenti képviselője

Mi a fő üzenetük a választóknak?

Az osztrákok igazságosságot érdemelnek, e téren Ausztria érezhetően válságban van. A felfújt állami apparátus mellett hatalmasak az adók, jellemző továbbá az is, hogy az állam szinte minden téren korlátozza a szabadságot (például: ipartörvény, törvényi túlszabályozottság). De probléma van az újraelosztással is: egyrészt az állam telhetetlen és elvonja a forrásokat a legjobban teljesítőktől, másrészt viszont hatalmas szociális juttatásokat ad olyan embereknek, akik soha egyetlen centet sem fizettek még be a szociális rendszerbe. Ehhez jön az, hogy olyan új adókat akarnak kivetni, mint az örökösödési adó, de említhetném a dízel tilalom abszurd ötletét is. Ezeket nagyon sok osztrák igazságtalannak tartja.

A programjukban az áll, hogy Ausztria nem bevándorlóország. Mit értenek ez alatt? 

Az FPÖ azt vallja, hogy

meg kell védeni a hazánkat, az őslakos népességet és ezzel együtt az osztrák kultúra vezető szerepét is.

Azt gondoljuk, hogy kötelességünk felelősségteljesen ellenőrizni, hogy milyen embereket engedünk be Ausztriába, legyen szó akár arról, hogy egy új otthont keres az illető, akár arról, hogy csupán ideiglenesen szeretne a munkaerőpiacra belépni. Az FPÖ a közelmúltbéli migrációs hullám miatt a továbbiakban mindenfajta bevándorlást elutasít. Természetesen azoknak az embereknek menedéket biztosítanánk, akiket faji, vallási vagy politikai okokból üldöznek, de csak akkor, ha nem biztonságos harmadik országból érkeznek Ausztriába. A menedék ugyanis az üldöztetéstől való védelmet jelenti, de ez egy ideiglenes védelem, amely addig tart, ameddig a menekülés oka fennáll. Azt a korlátlan és tömeges bevándorlást, ami az elmúlt években történt, meg kell állítani. Ha az Európai Unió a külső határait nem akarja vagy nem tudja megvédeni, akkor Ausztriának vissza kell állítania a határozatlan idejű határellenőrzést, és saját magának kell a biztonságáról gondoskodnia.  

Tényleg nagy kihívást jelent a migráció Ausztriának?

Természetesen! Csak, hogy lássa: 2015 óta a migrációs válság költségei évente több mint kétmilliárd eurót tesznek ki. Ha ez így halad tovább, akkor 2050-ig a migráció összköltsége az osztrák költségvetésnek körülbelül húszmilliárd eurós terhet fog jelenteni. És ezt nem az FPÖ számolta ki, hanem a kormány saját tanácsadó testülete, a pénzügyi tanács. És ezek még csak a válság pénzügyi következményei. A társadalompolitikai következményekről, kezdve társadalmunk folyamatos iszlamizációjától egészen a megbukott integrációig, mindenki hallgat. Márpedig az integráció, különösen

a muszlim bevándorlók integrációja teljesen megbukott,

ezt már valamennyi tanulmány elismeri. Párhuzamos társadalmak jöttek létre, amelyek az osztrák társadalommal nem kompatibilisek és egyáltalán nem is akarnak azok lenni. A gyerekházasságok, a nemi erőszakok, a nők elnyomása már mindennapos jelenség, az újság tele van velük. Nem kevés olyan bevándorló van, aki már húsz éve Ausztriában él, viszont németül csak nagyon rosszul vagy egyáltalán nem beszél. Az integráció Ausztriában megbukott.

Mi a különbség a Szabadságpárt és a Néppárt migrációs politikája között? Kurz is jócskán szigorítana. 

A különbség az, hogy a Szabadságpárt már évek óta beszél a migrációs politika hibáiról és évek óta változást követel, eközben a Néppárt kormánypártként felelős ezekért a hibákért és a szociáldemokratákkal valójában az osztrákok érdekeivel szemben politizáltak. 

Magyarországon nagy vita van az NGO-k tevékenységét illetően. Önök mit gondolnak erről a kérdésről?

Mint mindig, nem lehet az összes NGO-t egy kalap alá venni. Sokan korrektül viselkednek, de néhányan a tömeges bevándorlásból jövedelmező üzletet csinálnak és nem érdekeltek abban, hogy a tömegek beáramlása befejeződjön. Itt mindenképp a Caritas (egyházi) és a Volkshilfe (SPÖ-közeli) nevű szervezetekre gondolok. Például egy kísérő nélküli kiskorú ellátása havonta majdnem háromezer euróba kerül. Ez fejenként harminchatezer euró évente. Ezt a pénzt az NGO-k söprik be. Összehasonlításképp: a legtöbb osztrák család éves nettó jövedelme ennek az összegnek csak a felét teszi ki.

És mit gondol Orbán migrációs politikájáról?

Orbán Viktor volt az egyetlen európai kormányfő, aki a határok lezárásával betartotta az európai törvényeket és egyezményeket.

Mi támogatjuk őt, a magyarok büszkék lehetnek a miniszterelnökükre.

Olvastam a programjukban, hogy igen kritikusak az osztrák állam által támogatott sajtóval. Azt írták, hogy az államilag támogatott orgánumok meghatározott politikai célok mentén befolyásolják a polgárokat. Ez mit jelent a gyakorlatban?

Azt, hogy például a menedékkérők által elkövetett szexuális túlkapásokról szóló tudósítások egyszerűen nem jelennek meg. Ezek helyett kizárólag a sikeres integráció példáit (természetesen ilyenek is vannak) mutatják be. Ez a véleményünk szerint a befolyásolás egyik formája.

Mit gondolnak az Európai Unió jövőjéről? 

A Szabadságpárt olyan Európát szeretne, amely az önálló népek és nemzetállamok szövetségén alapul. Olyan Európát, ahol a nyugati kultúrának van tradíciója. Ebben a vonatkozásban a nemzetállami függetlenség és Ausztria semlegessége nagyon nagy értékkel bír. Csak egy szuverén ország tudja a függetlenségét és ezzel a szabadságát megőrizni, valamint ez adja a semlegesség alapját. A nemzetállamok Európájának gondolatát az Európai Unió jelenlegi fejlődése egyre inkább veszélyezteti. A legnagyobb probléma az, hogy az EU célja egy központilag irányított bürokratikus hatalom létrehozása. Az európai integrációnak olyan államok közösségévé kellene válnia, amely államok földrajzilag, szellemileg és kulturálisan is Európához tartoznak és a nyugati értékeket, az európai népek tradícióit és kulturális örökségét magukra nézve kötelezőnek tartják. Olyan Európát támogatunk, ami tényleg demokratikus és tiszteli a polgárait. A Szabadságpárt emellett azt gondolja, hogy az európai uniós alapszerződéseket meg kell reformálni,

ki kell javítani a Maastrichti szerződés és a Lisszaboni szerződés történelmi hibáit.

Ezen kívül azt is gondoljuk, hogy a közös európai valutának csak akkor van értelme, ha az azzal fizető nemzetgazdaságok strukturálisan hasonlóak.

A nyugat-balkáni országok uniós csatlakozásához mit szólnak?

Szerbiának már régen az Európai Unió tagjának kellene, hogy legyen. Bosznia, Montenegró, Macedónia, Albánia esetében pedig majd a csatlakozási tárgyalások megmutatják, hogy a gazdasági és társadalmi helyzetük lehetővé teszi-e a belépést.

Törökország?

Egyértelműen a törökök belépése ellen vagyunk.

És az EU oroszellenes szankcióiról mi a véleményük?

A Szabadságpárt már a kezdetek óta ezek ellen a szankciók ellen van. Ezeket azonnal el kellene törölni. 

Mit gondolnak a Silberstein-ügyről?

Azt, hogy ez a botrány jól mutatja a szociáldemokraták és a néppárt erkölcsi színvonalát. Ilyenkor az ember inkább nem gondol bele abba, hogy tavaly milyen olyan dolgok zajlottak a háttérben, amelyek végső soron megakadályozták, hogy Norbert Hofer köztársasági elnök legyen.

***

Ausztriával és az osztrák választással kapcsolatos híreinket, cikkeinket itt olvashatják.