Szélárnyékban

„Botka visszalépésével az LMP miniszterelnök-jelöltjére, Szél Bernadettre jelentősebb fókusz került. Bár a párt támogatottsága a teljes népességben 4-5 százalékon áll, számosan vannak azok, akik érthetetlen módon mint közös miniszterelnök-jelöltet álmodják meg Szélt. Ez azért meglepő, mert az LMP-nek megerősített és identitásának alapját adó stratégiája van: jelesül, hogy a 2010 előtti pártokkal semmilyen intézményes együttműködést nem kíván. Más kérdés, hogy a 2010 utáni pártokkal sem, de ennek sajátos kommunikációjára még visszatérek. Szél aligha lesz közös miniszterelnök-jelölt.

»Pedig olyan népszerű« – kiállt fel egy emberként a közösségi média antiorbánista tömege, és itt jön az utalás a múlt héten a teljes kormánykritikus nyilvánosságon átfutott Závecz Research kutatásra. Utóbbi arra volt kíváncsi, hogy az egyes pártok »miniszterelnök-jelöltje hogyan szerepel a többi ellenfelével szemben«. A 24.hu beszámolója szerint: »A lapunkhoz eljuttatott felmérés alapján Orbán, Szél, Vona és Botka közül kellett választani.« Látványosan hiányzik a felsorolásból Karácsony Gergely, a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje, aki az eddig publikált kutatások tükrében népszerűségében Szélhez közeli (vagy minimálisan meg is előzi). Karácsony mind a potenciális »új pólus« szavazók, mind az LMP-szavazók körében jelentős népszerűségnek örvend. A LMP tanácsadói stábja aligha követi el azt a hibát, hogy ne tenné be Karácsonyt is a kutatásba, a rá vonatkozó eredmény fontos tudás ott is. Az eredmény pedig mutathat valamit. Esetleg azt, hogy Szélhez hasonló/tőle nem túl távoli szereplési esélye van Karácsonynak is. Áll érdekében ezt publikálni az LMP-nek? Aligha. Ebből lesz „a lapunkhoz eljuttatott felmérés alapján Orbán, Szél, Vona és Botka közül kellett választani.”