Az Orbán-kormányzás lehetséges forgatókönyve 2030-ig

„Nem elhamarkodott tehát felvetni a kérdést, hogyan nézne ki az Orbán-kormányzás 2030-ig, amelynek nagyszerűségét a miniszterelnök már meg is előlegezte. Először is, szerintem Orbán nem akar kilépni és nem akarja, hogy az országot kiléptessék az EU-ból, aminek nemcsak anyagi, hanem az EU-ra vonatkozó víziójában rejlő okai is vannak. Orbán távlatokban gondolkodik, jelen esetben az EU-ról. Nem kilépni akar, hanem még nagyobb hatalmat.

A dolgok most legalábbis nyitottabbak, minthogy bármire azt mondhassuk, biztosan lesz vagy biztosan nem lesz. Európának van jelentése Orbán számára – amiről ez a poszt evidensen az etnikumok Európáját – tehát a nemzetállami modernizációt megelőző kontinenst – juttathatja eszünkbe egy birodalmon belül, inkább a XIX. század elejét, mint a XX. századét. A gazdasági és technológiai változások – amiket nem tudok bevonni ebbe a rövid posztba – nem okvetlenül szólnak a jelzett lehetőségek ellen, kivéve – és ez lehet a gondja egy nacionalista vezetőnek –, hogy a felaprózódott politikai térkép csak az EU bizonyos funkcióinak föderális erejű megerősítésével tudja ellensúlyozni a multik befolyását a társadalmak szervezésében. De ha a föderális funkciók működtetése nem a mai struktúrában történik, akkor ennek is meg lehet a vonzereje.

A választásokról még egy szó: az ellenzék 2030-ig terjedő víziójáról semmit nem lehet tudni. Egyik pártjának se lehet tudni a 2022-ig terjedő víziójáról sem – ami alatt nem a programolvasók beavatott táborát, hanem a tágabb választóközönséget értem. Orbánnal kapcsolatban találgatni lehet csak, de az ellenzékkel kapcsolatban még ennyit sem.”