Katalán dilemmák, spanyol válaszok

„A kérdés most az, el akar-e menni Puigdemont a falig úgy, hogy biztos lehet benne: nem csupán ő koppan nagyot, hanem egész Katalónia, a katalán polgárok is. Bizonyos jelek ugyanakkor arra utalnak, hogy a Mariano Rajoy miniszterelnök vezette néppárti spanyol kormány mintha tanult volna a saját hibájából. Ezt jelezheti, hogy az ellenzéki szocialisták vezetőjével megállapodtak arról, hogy hozzákezdenek az alkotmány korszerűsítéséhez.

Elsőként a területi modellt vizsgálják felül, ami széles perspektívát nyithat a katalán önrendelkezési törekvések előtt. Jelenleg ugyanis Spanyolország úgy »nemzetállam«, hogy közben nem azonos önrendelkezési szinttel rendelkező autonóm közösségekből áll. Az ellenzéki szocialisták ehhez képest föderális államot szeretnének, ami elvileg azt jelentené, hogy azonos jogkörökkel rendelkező tartományok szövetségévé alakulna az ország. Ebbe persze a spanyol konzervatívok nem biztos, hogy beleegyeznek, de kiindulási pontnak, tárgyalási alapnak jó lehet.

És ha sikerülne olyan megállapodásra jutni, amely Katalónia önállóságát is jelentős mértékben növelné, de Spanyolország jelenlegi határait sem módosítaná, az mindkét fél számára elfogadható megoldás lehet. Európa többi, önrendelkezésre törekvő közössége és az azok teljesítésétől elzárkózó központi hatalom viszonyának rendezésére pedig követendő jó példa.”