„A most megjelent összeállításban az alábbi szempontok domináltak: a 10. évfolyamosok kötelező és egységes, 2016-os országos kompetenciamérésének eredményei, a 2016-os tavaszi, közép- és emelt szintű érettségi eredményei magyar nyelvből és irodalomból, matematikából, történelemből és idegen nyelvekből, valamint a középiskolákból a hazai felsőoktatásba 2016-ban felvételt nyert diákok felvételi pontszámának átlaga.Ezek mind kézzel fogható statisztikai eredmények, és reális képet adnak az adott iskoláról. Vagy nem.
Hisz tudjuk jól, hogy ezekkel a mérésekkel lehet játszani, elég csak arra gondolni, hogy némely intézmény milyen módon, és milyen módszerekkel íratja meg a kompetenciatesztet. Sok szülő nem néz mögé, ez alapján dönt, hisz »a gyerek minél jobb versenyistálló lova lesz, annál sikeresebbé válik az életben«… De biztos ez? Egész biztosan az a legfontosabb, hogy a diák egy percnyi szabadidő nélkül, tanulással, stresszel terhelten élje meg a középiskolás éveit? Mert azt tudnunk kell, hogy ezek az iskolák – nem elvitatva az érdemeiket – leginkább az extrém magas elvárásaikkal tudnak minden évben előkelő helyen szerepelni a rangsorban. A diáklét sokszor sajnos csak másodlagos szempont, nincs élmény, móka és kacagás, csupán az elvárásoknak való megfelelés.
Félreértés ne essék, nem vagyok ellene ezeknek az iskoláknak, mert szükség van rájuk. Azt azonban érdemes szem előtt tartani, hogy lehet egy gyerek bármilyen jó tanuló, nem mindenkinek való ez a terhelés. A legfontosabb az lenne, ha a gyerek dönthetne a leendő iskolájáról, nem pedig a szülő igényei dominálnának. El kell menni, megnézni a sulit, és az ott lévő benyomások alapján sokkal könnyebb dönteni. Érdemes bízni a diákok értékítéletében, és meghagyni nekik a döntés szabadságát.”