Dráma: csecsenekre lőttek a Putyin oldalán harcoló észak-koreai katonák, többen meghaltak
Az ukrán hírszerzés szerint az orosz–észak-koreai kombinált egységek egy nap alatt mintegy 200 katonát veszítettek.
Nem azzal van tehát bajunk, hogy a kárpátaljai magyaroknak el kell(ene) sajátítaniuk az ukrán nyelvet. A gond azzal van, hogy az új jogszabályban előírt módon nem ehhez jutunk közelebb.
„Az államnyelv megtanulásának joga fontos nyelvi emberi jog. Hangsúlyozzuk: jog, és nem kötelesség, ahogyan azt az ukrán politikusok hangoztatják. Egyetlen olyan törvény sincs érvényben Ukrajnában, amely minden született ukrán állampolgárnak kötelezően előírná az államnyelv ismeretét. Az ukrán állam jelenleg nem biztosítja a feltételeket egy fontos nyelvi emberi jog gyakorlásához: az államnyelv elsajátításához. Ha ugyanis kárpátaljai magyar gyerekek ezrei 11 éven át (az 1. osztálytól a 11. osztályig) tanulják az »Ukrán nyelv« tantárgyat, és mégsem tanulnak meg ukránul, akkor biztosak lehetünk abban, hogy ez az oktatás rosszul működik, a tantárgy oktatására fordított hatalmas összeg pedig kidobott pénz. Ha másért – például elvont nyelvi emberi jogok okán vagy a kisebbségek integrációja érdekében – nem, legalább az elkótyavetyélt milliók miatt érdemes volna alaposan átgondolnia mindezt a kijevi oktatási tárca irányítóinak, és végre nem a magyarokat kellene folyton elmarasztalnia az államnyelv oktatásának eredménytelensége miatt, hanem a rosszul működő rendszert és az alapjául szolgáló elveket, beidegződéseket volna szükséges átalakítani. Mégpedig nem a magyar nyelvű oktatási rendszer fokozatos megszüntetésével, hanem a nyelvoktatás korszerűsítésével.
Ez azonban fárasztó, kitartó szakértői munkát igénylő feladat. Sokkal könnyebb populista lózungokkal azzal ámítani az embereket, hogy ha eddig 11 éven át nem volt képes megtanítani az iskola ukránul a magyar gyereket, akkor majd most 4 év alatt úgy megtaítja, hogy nemcsak érteni, beszélni, írni és olvasni fog tökéletesen ukránul, hanem még arra is képes lesz, hogy elvont szakmai fogalmakat, logikai műveleteket végezzen például algebra, mértan, informatika vagy éppen Ukrajna története órán.
Ha Kijev célja valóban az volna, hogy megtanuljanak a kárpátaljai magyarok ukránul, akkor az ukrán nyelvet oktató pedagógusok átképzése, a nyelvoktatás elvi és módszertani alapjai, a tantervek és a tankönyvek gyökeres átalakításába kezdene. Ez azonban elmarad: ugyanazok a pedagógusok fogják ugyanazt a nyelvet ugyanazon tantervek alapján ugyanazokból a tankönyvekből és ugyanazoknak a követelményeknek az alapján tanítani, mint eddig. Mitől volna más az eredmény?
A címben megfogalmazott kérdésre tehát a válasz ennyi: azért nem jó ez az új oktatási törvény, pontosabban annak 7. cikkelye, mert általa nem lépünk jelentősen közelebb a magas szintű ukrán nyelvtudáshoz, viszont a törvény az összes többi tantárgyból feláldozza a gyerekek magas szintű tárgyi tudását az ukrán nyelv tanulásának oltárán. Eddig egy tantárgy oktatása volt nagyon alacsony színvonalú, ezentúl mindegyik tárgyból ez várható majd, ha az oktatási törvény 7. cikkelye nem változik.
Nem azzal van tehát bajunk, hogy a kárpátaljai magyaroknak el kell(ene) sajátítaniuk az ukrán nyelvet. A gond azzal van, hogy az új jogszabályban előírt módon nem ehhez jutunk közelebb.”