Újdonságok az oktatásban

„A beharangozott és csábítóan hangzó tanári fizetésemelés sem úgy valósul meg, ahogyan azt a pedagógusok képzelték: hiszen differenciált lesz, vagyis az igazgató teljesítmény alapján dönti el ki kaphat, és ki nem. Nem mindenki részesül hát belőle. A pedagógusszervezetek tiltakoznak a döntés ellen. Mint ahogyan az is változás: hogy sok szakmailag hozzáértő iskolaigazgatót küldtek el, hogy helyükbe esetleg olyan kerüljön, aki mondjuk, előtte, nem is igazgatott iskolát, és nem rendelkezik intézményvezetői rutinnal. És hogy mennyiben érint ez minket, szülőket?

A tanárokat, akikre gyermekeinket bízzuk, mostantól még több frusztráló jelenség veszi majd körül, lelküket több gond árnyékolja be, mely kihat arra, mennyire tudják motiválni diákjaikat. Vagy: mennyire adják át nekik saját frusztráltságukat. Csak bízni tudok benne, hogy a vagányságuk, példaértékű kitartásuk, ami ilyen sokáig megtartotta őket ezen a pályán, elég erőt ad nekik, hogy ráleljenek a jó megoldásokra.

De hogy az új gimnáziumi felvételi és egyetemi továbbtanulási rendszernek köszönhetően mindenkinek nehezebb lesz a dolga: diáknak, tanárnak és szülőnek, az biztos. Vegyük hát elő a józan eszünket és az okos szívünket, hogy a gyermekeink minél kevesebb – az iskola által okozott – lelki veszteséggel kerüljenek ki ebből a kemény küzdelemből, ami rájuk vár.”