Juhász Péter és a fideszes tempó

„»Kiss Róbert halála után alapszervezeti szavazásra készültünk a képviselői helyről. Indult Soproni és Nyíri Gábor. Mivel mértünk és tudható volt, hogy Soproni fog nyerni, Levente a szavazás előtt szólt Nyírinek, hogy ha akar, visszaléphet. Megelőzendő a megaláztatást. Erre Nyíri balhézni kezdett, hogy ez nem demokratikus, elrohant Juhász Péterhez, mire az Együtt elnöksége magához vonta a döntés jogát. Ha valami fideszes tempó, inkább ez volt az, ugyanis így nem az alapszervezet, hanem az elnökség döntött a képviselői hely betöltőjéről. Ki is hozták győztesnek Nyírit Soproni ellenében. Az egész sztori csak arra kellett, hogy Juhászék lejárassák Leventét.«

S hogy miért osztottuk meg mindezt most a tisztelt olvasóval, túl azon, hogy ilyen világrengető ügyekben kötelességünk elé tárni az igazság különböző olvasatait?

Hát azért, mert a történet remekül mutatja, hogyan működik a »demokratikus« ellenzéki politika. Hogy fideszesezheti egymást egy mikropárt két szárnyacskája, de éppen hogy egyik sem fideszes. Ha az lenne, összekapaszkodnának és elfogadva a döntéseket együtt menetelnének. De nem.”