Savanyú az egri szőlő

„Még ki sem keseregték magukat a sikeres vizes világbajnokság fölött érzett csalódásukban a kárörvendésre szakosodott ellenzéki ultrák, máris itt az újabb pofon.

Pénteken Mónus József hagyományőrző íjász az egri vár egyik bástyájáról célba vette és eltalálta (többször is) a Dobó téren felállított szimbolikus célpontot, egy »török« ostromágyút. A kesergő ellendrukkereket nemcsak az esemény nemzeti motívumai bosszantották, azt is zokon vették, hogy a produkciót a térség fideszes országgyűlési képviselője, Nyitrai Zsolt is támogatta.

A huhogók először az esemény technikai aggályosságaival próbáltak operálni. Anyaorgánumuk, a Népszava előzetesen a város lakosságát veszélyeztető attrakciónak nevezte Mónus fellépését. Riporterük egyetlen ujjongó, büszke magyarral sem találkozott a városban, annál több ijedt aggodalmaskodóról számolt be »az ügyre rálátó forrásának« segítségével«. »A város józanabb erőit a hideg rázza ki a mutatványtól – rémüldözött a szerző –, ostobaságnak és veszélyesnek tartják.« Később – már a tomboló siker után – meg azt próbálta bizonygatni a lap, hogy Mónus József teljesítménye »nem is számít akkora szakmai bravúrnak«, számos hazai íjász meg tudta volna csinálni. (Mónus 2010-ben egy 1226 óta fennálló mongol rekordot döntött meg: 508,74 méterre lőtte a nyílvesszőjét, majd világcsúccsal győzött a török nyílt bajnokságon.)

Érezve, hogy talán ez is elég gyengécske szöveg, pitiánerék a lebonyolítás költségeiről kezdtek el érdeklődni (lélegeztetőgép-effektus): mennyibe került a szalmabálák odahordása, le- és fölemelése, visszaszállítása, illetve a Dobó tér körbekerítése? Majd amikor eltanácsolták őket (csakis közérdekű adatkérés esetén, biztosított határidőn belül közölnek adatokat), nyomban jelezték: azonnal benyújtják a kérelmet. Már az egri szőlő is savanyú…”