„Csakhogy most szokatlanul erős lehetett a kísértés, mert leírt valamit, amit nem lett volna szabad. Amikor a sajtósával elküldette az origós linket, mindenképp szükségesnek érezte, hogy még egyet belénk rúgjon, ezért meg is indokolta az egész kicsinyes eljárását: Rogán Antal, (a) Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter nem nyilatkozik a Simicska Lajos tulajdonában álló sajtóorgánumoknak.
Ezt a simicskamédiázást persze nem Ön találta ki. A nyilatkozatstopra márciusban nem más, mint Orbán Viktor utalt először egy brüsszeli sajtótájékoztatón: amikor elhárította a kérdésünket, azt mondta, hogy erről a »tulajdonosunkat« is tájékoztassuk. Majd Tusványos után, ahol a kormányfő bejelentette a harcát a (független) média ellen, a jó Németh Szilárd is beállt a főnök mögé, immár néven nevezve Simicskát. Ám Németh nem a kormány, hanem a Fidesz politikusaként beszélt, Orbán meg volt annyira rutinos, hogy csak homályosan, név nélkül utalgasson.
Miniszter úr, nekünk aztán igazán felesleges simicskáznia. Simicska Lajosról már akkor is a rendszerváltás utáni idők egyik legkártékonyabb figurájaként írtunk, amikor az előző fideszes meg nem fideszes kormányciklusok alatt még sorra nyerte a cégeivel az állami közbeszerzéseket, amikor még a legnagyobb spanok voltak Orbán Viktorral, a médiája a Fideszt fényezte, Ön meg örült, ha egy légtérben tartózkodhatott vele.
Azt gondol az Index tulajdonviszonyairól, amit akar. Amit a lap április tulajdonosváltásáról, az oligarchák piszkos dealjeiről mi gondolunk, azt az előző főszerkesztő akkor összefoglalta, és azóta sem a véleményünk, sem az Index szerkesztési elvei nem változtak.”