„Öröm hát, hogy egyre többet hallani a transzokról; ám egy típusukról méltatlanul kevés szó esik.
Ők a transzvagyonúak.
Hányan és hányan vannak, akik úgy érzik, ők nem a megfelelő anyagi környezetbe születtek! Akik tudják, érzik, hogy multimilliomosnak kellene lenniük, korlátlan anyagi lehetőségekkel, hogy bátran kiélhessék kreativitásukat, megtalálhassák önmagukat; ám a sors kegyetlen tréfája folytán egy szegény és elhanyagolt genderszakos bölcsész anyagi körülményei között kell élniük.
Repcsényi Karola az ELTE genderszakának elsőéves hallgatója. Elmondása szerint mindig is érezte, hogy ő más életre született, mit amire származása és tehetségtelen szülei predesztinálták.
- Már gyermekkoromban is rettentő szomorú voltam, mikor megtudtam, hogy míg osztálytársaim Mauritiusra meg a Maldív-szigetekre utaznak nyaralni, nekem be kell érnem egy hét Horvátországgal - meséli könnyek között Karola. - A családi autónk is pusztán egy ötajtós Volkswagen Golf volt, pedig lelkem legmélyén tudtam, hogy hozzám, a személyiségemhez csakis egy nyitott Mercedes sportkupé illene, elefántcsont berakásos kormánnyal és ezüst kipufogóval. Fizikai valóm és tudatom elszakadt egymástól; ez a hasadás rendkívül fájdalmas volt, és idővel egyre rosszabb lett. Mikor érettségi és az egyetemi felvételi után nem kaptam meg a tudatomhoz illő, saját lakást az V. kerületben, helyette mehettem a kollégiumba, végképp összetörtem.
Karolát a transzfób környezete meg sem próbálta megérteni.”