Bábeli világrend igazságok nélkül

„Az említett erők és eszmék bűne, hogy szemben állnak a századok új rendjének világromboló csalafintaságával. Ennek élén jelenleg egy közismert spekuláns áll, aki ha holnap elpárologna a földről, azonnal átvenné a helyét egy hasonmása, ezért a személyével foglalkozni fölösleges. A hasonmások üresek. Mondhatni: üregek. Semmik, nem azok, akiknek mutatkoznak. Szavuk üres fazék kondulása. A foglalkozása viszont jellemző, mert a semmiből csinál – például árfolyamok mozgatásával – valamit, azaz hasznot. Dézsmálja a gyanútlanokat.

Az igaz, az igazság eszméjéhez viszont érdemes még egyszer visszakanyarodni. Könnyű belátni, hogy nélküle semmilyen emberi kapcsolat nem lehetséges. Sem személyes, sem üzleti, sem politikai együttműködésre nem vagyunk képesek. Beszélni sem tudunk, ha szavaink hol ezt jelentik, hol azt. Márpedig valami ilyesféle, igazság nélküli bábeli világrendet barkácsolnak a háttérmunkások. Olyan társadalmat, amelynek fürge mozgását nem akadályozzák a nemzetállamiság történelmi koloncai: a hagyományok, a kultúra, a nyelv és hasonlók. No meg az úgynevezett igazsághoz való alkalmazkodás, például az adott szó teljesítésének nehézkessége. Amíg ennyi baj terheli az embert, addig élni sem érdemes…

A minap egy helsinki bizottságos ember keservesen panaszolta: »Végtelenül rossz megélni azt a gyűlölethullámot, ami felénk árad.« Keserves, értetlenkedő mondata előtt és után elképesztő rágalmakat szórt ellenfeleire. Talán Hegedűs hadnagy is hasonló lelkiállapotban lehetett élete utolsó napján, Eger várának udvarán.”