„Miért gondolják sokan még 27 évvel a rendszerváltoztatás után is azt, hogy az embereket nem a cselekedeteik minősítik, hanem az, hogy milyen dokumentumokon szerepel a nevük?
A rendszerváltoztatás óta szinte nem telt el úgy év – különösen az országgyűlési választásokat megelőző kampányidőszakban – hogy ne került volna a közérdeklődés homlokterébe az »ügynöklisták« problémája. Történik mindez annak ellenére, hogy a sokak által mitizált úgynevezett »ügynöklisták« nem is léteznek. A meglévő, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában (ÁBTL) őrzött dokumentumokból, iktatókönyvekből, 6-os kartonokból, B(eszervezési)- és M(unka)dossziékból, stb., lehetetlen egy hiánytalan, az információs kárpótlási igényt maradéktalanul kielégítő lista összeállítása. Nem csupán a hiányos adatsorokat tartalmazó dokumentumok, de a Kádár-korszakban többnyire a helyhiány miatti sorozatos iratselejtezések, valamint az 1989-es iratmegsemmisítési hullám okán is.”