„Fordítsuk meg akkor a kérdést, milyen kihívások előtt áll szerinted a hosszú kormányzati időszakot maga mögött tudó Fidesz? Kritikák érik jobbról, balról, néha belülről is.
A kritikákkal szerintem nincsen baj, főleg, ha azok jó szándékú kritikák. Ezzel én nem látok semmilyen problémát. Az már egy másik kérdés, hogy erre rendkívül érzékenyen szokott reagálni a Fidesz. Ami persze nem biztos, hogy teljesen indokolatlan és érthetetlen. Lehet, hogy ha valakit tizeniksz éven keresztül rugdalnak, akkor érthető, ha egy felemelt kéztől is összehúzza magát és a legrosszabbra gondol. De az is biztos, hogy azért ennél empatikusabban kellene meghallgatni a kritikákat. A választásokkal meg nincsen semmi, a Fidesz elviszi a választásokat, a kérdés csak az, hogy kétharmaddal vagy sima többséggel. Tehát nincs ellenzék, ellenzéki sajtó viszont nagyon is van. Ráadásul rendkívül olvasottak, sokkal-sokkal olvasottabbak, mint a jobboldali sajtó.
Akkor te se látod ezt a rettegett jobboldali médiatúlsúlyt.
Dehát ez egy hülyeség. Nem is értem, hogy miről beszélnek, amikor ezt hozzák elő. Amikor 2006-ot írtunk és volt egy darab Heti Válasz, egy darab Hír TV és azt is időnkét levette a szolgáltató, a Magyar Nemzetet nem lehetett a közintézményeknek megrendelniük, akkor persze senki se sipákolt, senki se üvöltözött a túlfélről, hogy »Európa segíts, mert megszűnik a sajószabadság!«. 
Nem lehet, hogy arról van szó csupán, hogy roppant ügyesen játsszák a játékukat, mivel eleve ők határozzák meg a szabályokat. Te azt mondod, hogy »ellenzéki sajtó«, ők meg azt mondják, hogy ők a szakma, ők objektíven tájékoztatnak. Te azt mondod, egy frászt van jobboldali médiafölény, ők meg azt mondják, mindent elfoglalt már a kormány, alig van már szabad sajtó, csak propaganda van.