Népszavazási kezdeményezések megakadályozása komoly kárt okozhat a költségvetésnek

„Még ha el is hisszük, hogy Kossuthnak tényleg igaza van és a részvételi költségvetés jó eszköz lenne a gazdaság újratervezésére, biztosan felmerül ellenérvként: a lakosság közvetlen bevonása a döntésekbe, sokba kerül. Egy népszavazás, vagy a lakosság bármilyen rendszeres bevonása költségekkel jár, ugyanakkor a döntéshozókra irányuló a szigorúbb ellenőrzés, nagyobb átláthatóság valószínűleg csökkenti a beruházási költségeket.

Az egyes svájci kantonokban különbözőképpen szabályozzák, hogy milyen esetekben kell a költségvetésről és a beruházásokról népszavazást tartani, így egy országon belül hosszú idősorok elemzésével vizsgálható a lakosság bevonásának gazdasági hatása. Lars Feld svájci kutató a kantonok adatait elemezve érdekes következtetésekre jutott. Azokban a kantonokban ahol a kormányprogramokat az állampolgároknak népszavazásán kell jóváhagyni, mielőtt a pénz felhasználják, átlagosan 19%-kal csökkentek a kormányzati kiadások és ez az összeg nagyobb volt, mint a népszavazások költsége. Népszavazásra tehát részben azért van szükség, hogy olyan beruházások jöjjenek létre és olyan módon, ahogy azt az érintettek többsége szeretné. Másrészt azért is kellenek népszavazások, hogy a támogatott beruházások gazdaságosan készüljenek el.

Jelentős költségvetési hatású beruházásról szóló népszavazás megakadályozása nem csak antidemokratikus, hanem akár milliárdokban kifejezhető közvetlen gazdasági kárt okozhat a közösségnek.”