Laci te, hallod-e?

„Még csak arra sem mertek rákérdezni, hogy mekkora bukta a Fizessenek a gazdagok! elnevezésű program, tekintettel arra, hogy annak kiötlője bizony nem a létminimum alatt tengődik, ahol állítása szerint a magyarok negyven százaléka él. Ehelyett azt bizonygatták, hogy az elkeseredett szoci szimpatizánsokra hatott, és az inaktív szavazórétegnek is tetszett, de még finomhangolás szükséges, mert kell a plusz egymillió szavazó. Luxusterepjáróról, Szeviép-milliárdokról és minden bizonnyal last minute – hiszen úgy olcsóbb – külföldi luxusnyaralásokról és a Czeglédy-ügyről nem esett szó. Bizonyára azért nem, mert alany és kérdező elmerült a nagy munkában, annak meg ugye a végeredménye fontos.

Nos, és ezt szilárdan kijelenthetjük, az egyikre nem vagyunk kíváncsiak, a másikat meg láttuk nyomtatásban. Éppen aznap, amikor újabb adatok jelentek meg a hazai foglalkoztatottságról és munkanélküliségről. Szomorú számok ezek Botka László és kínosan mosolygó holdudvara számára: a második negyedévben négymillió-négyszázhúszezer volt a foglalkoztatottak átlagos létszáma, hetvenhétezerrel több, mint egy évvel korábban, az állástkeresők száma pedig kevesebb mint kétszázezer. Emlékeztetőül, de nem is, inkább tanulságul, a KSH 2010. március 29-én – tehát a választások előtt, a szoci éra végén – azt közölte, hogy 11,4 százalékos adat rosszabb minden várakozásnál, tizenhat éve volt utoljára ilyen magas a munkanélküliség Magyarországon.”