Egyértelművé vált, hogy egy nemzet társadalmi és gazdasági problémáit nem lehet csak választások előtt végrehajtott, elkapkodott béremelésekkel és pénzosztásokkal megoldani. A magyar szakszervezeti helyzet rossz, a körülmények pedig egyre kedvezőtlenebbek. Ennek ellenére láthatjuk, hogy azok a sérelmek, amiknek hangot adnak ezek a szervezetek, nem egyéniek. Ezek a gondok a dolgozók széles rétegeit érintik, a szakszervezeti válasz pedig a párbeszéd, a szolidaritás és az összefogás. Ezek azok a válaszok, amik alternatívát jelenthetnek a gyűlölettel, a megosztó nacionalizmussal szemben, és amikkel lehetséges egy új rendszerváltás.”