Középosztály: a számok szerint növekszik, a tények szerint gyarapodik

„A középosztály helyzete »nem nagyon változott« az elmúlt hat évben – osztotta meg e tévedést az Index a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzésére hivatkozva, amely szerint ráadásul »a szegények bukták a legtöbbet« ez idő alatt. A társadalmi csoportok közötti jövedelemért folyó zéróösszegű küzdelmet sugallva – vagyis azt feltételezve, hogy amit nyernek a »gazdagok«, azt elveszítik a szegények – azt is megjegyzik, hogy a legfelsőbb jövedelmi tized gyarapodása a szegényebbek kárára valósult meg. Valójában azonban 2010-2017 januárja között a nettó bérek vásárlóerejüket tekintve 18 százalékkal a nettó minimálbér pedig 26 százalékkal nőtt. A növekmény még nagyobb, ha egy átlagos család szintjén végezzük el a számításainkat. Egy átlagbért kereső, két gyermeket nevelő család esetében a szülők nettó keresete vásárlóerejét tekintve 28 százalékkal, míg egy minimálbért kereső kétgyermekes család esetében 48 százalékkal nőtt.

»A szegények bukták a legtöbbet« állítást az is cáfolja, ha megnézzük a súlyos anyagi nélkülözésben élők számának alakulását. 2008-ban, a válság kirobbanása előtt 1 millió 771 ezer fő élt súlyos anyagi nélkülözésben Magyarországon, 2010-ben 2 millió 129 ezer, 2016-ban pedig 1 millió 567 ezer fő. Vagyis a devizahitelesek megmentésével, a teljes foglalkoztatottság elérését támogató aktív munkapiaci programokkal és a minimálbér, valamint a garantált bérminimum emelésével az elmúlt évtized legalacsonyabb szintjére sikerült csökkenteni Magyarországon a súlyos anyagi nélkülözésben élők számát. A KSH szerint Magyarországon 2012 és 2015 között 857 ezer fő került ki a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata alól, 5,2 százalékponttal csökkentve e csoport arányát 2010 óta. Hozzá kell tennünk, hogy még így is nálunk az egyik legmagasabb a súlyos anyagi nélkülözésben élők aránya, de 2013 óta magyar és a lett érték javult egyedül 10 százalékpontot meghaladó mértékben.”