Robotok

Szarisztó állandóan kinky fétis-szexről fantáziál. Beteg állat.

A kérdékör lényegi és sok kérdést felvet. Természzetesen a gépesíthető munkafázisokat gépesíteni kell, met az ember értékesebb minthogy ismétlődő munkafolyamatokat hajtson végre. Ugyanakkor az a tapasztalatok alapján nyilvánvaló, hogy az alapjövedelem szerű ellátások a népességet tönkre teszik: grog, alkoholizmus, szeremcsejáték, az önpusztítás legkülönbözőbb formái és miután az ellátás sohasem lehet elég bűnözés. Hogy ne a segélyen élő cigányságot említsem példa erre az ellátmányt kapó rezervátumba élő indiánok. A fennt leírt folyamatok egyértelműen kirajtolódnak és sokan lemondva az elláttmányról inkább kiköltöznek a rezervátumból és munkát vállalnak a hasznos élet érdekében. A megoldás tehát semmi esetre sem az alapjövedelem. A szolgáltató ipart kell fejleszteni, vagyis arra használni az embereket, hogy egymást szolgálják. A jóléti tersadalmakben ez a folyamat el is indult, de sajnos megtorpant, mert a tőke profiéhségéban inkább elköltözött azokról a helyekről, ahol munkajogi-, környerzetvédelmi-, adójogi szabályokkal a szolgáltatások finanszírozására kényszzerítették őket. Ezzel az anyagi alapjai szüntek meg a folyamat folytatódásának. (Természetesen ennek lehetőségét kikényszerítették maguknak a nép háta mödött.) A valódi kérdés tehát a következő: Milyen szabályozók megváltoztatása vagy rendszer tenné lehetővé az anyagi alapok megtartását ? Az anyagi alapot a termelés jelenti, mert az egymást szolgáló emberek csak a jövedelem terítását szolgálják, a társadalom (adott emberi közösség) nem él meg belőle.

Nem a dologtalanság szüli a perverziókat. Hanem pl. a szeretetlenség vagy a szülői zsarnokság. Amikből úgy tűnik, Aristonak is kijuthatott.

Komoly kérdéseket feszeget Aristo. Ha a fizikai rutinmunka után a szellemi rutinmunkát is olcsóbb gépekkel elvégezni, akkor egyszerűen rengeteg termelési folyamatban nem lesz versenyképes az emberi munkaerő, bejön egy elosztási probléma, hogy fognak jövedelemhez jutni a termelésből kiszorult emberek (ha feltesszük, hogy nem jön létre elég új ágazat, amelyik alkalmazná őket, vagy azokhoz olyan képességek kellenek, amikkel nem rendelkeznek) Erre létező javaslat az alapjövedelem, megadóztatják a nagy cégeket, akiknek nagy a bevétele, de kevés embert alkalmaznak, a pénzt pedig elosztják. Tegyük fel, hogy meg tudják oldani ezen cégek adóztatását, és nem adóparadicsomokból termelnek, és azt is, hogy a beszedett pénzek nem fognak az állami szektorban kézen-közön elfolyni. Akkor ott tartunk, hogy van egy csomó ember (akár milliárdok), akiknek egyetlen érdemük, hogy tudnak fogyasztani, de mint potenciális munkaerő sem lépnek fel, és tegyük hozzá a népességrobbanás és a globális felmelegedés miatti harcot a csökkenő erőforrásokért. Izgalmas évtizedek elé fogunk nézni, ha eufemisztikusan akarok fogalmazni.