A villamos tervei ott vannak a fiókban

A nagyvasúti alagút szerepét, jelentőségét könnyű belátni. A budai fonódó egy nagyon értelmes projekt. Átszállás nélkül utazgatni nyilván jobb, mint várni, míg jön a csatlakozás. Úgy gondolom, h. mindent meg kéne tenni azért, h. a tömegközlekedés versenyképes legyen azzal, h. megyek autóval. Jelenleg a parkolási nehézségek inkább segítik elő a döntést, mint az ügyes változtatások.

Ez egy fura ország. Azt sem fogom soha megérteni, h. lehet még a diplomához eszperantóból nyelvvizsgázni angol helyett, meg azt sem, h. még MINDIG NINCS vonat a Liszt Ferenchez. Hogyan lehet ez? Menekülő józan ész?

A világon semmi értelme nincs lebontani a felüljárót, ez vmi szar hepp, régóta szúrja a szemüket, nosza cssszük szét a fővárosi közlekedést. Abba kellene hagyni már azt a "modern" városvezetési felfogást, miszerint a belvárosban kilométer hosszan csak sétálóutcák lehetnek. Nem. Haladni kell, közlekedni kell, élni kell, nem csak bágyatagon ténferegni. Minden európai és nem európai nagyvárosban vannak autós felüljárok, de van még más is, ami itt nincs. Ilyeneken kellene gondolkodni inkább: 2-es villamos meghosszabbítása legalábba Dráva utcáig (most sem sikerült megépíteni az úszó vbre sem), REPTÉRRE VEZETŐ METRÓ/VONAT, ami MINDEN nagyvárosban van már, KÁRTYÁS beléptetőrendszer a metrónál, (ami szinte már minden nagyvárosban van már, legyen az ázsiai, amerikai, vagy európai, fel lehet sorolni 50-et legalább), ráckevei/soroksári HÉV földalatti meghosszabbítása a Kálvin térig, hogy értelmes módon össze legyen kapcsolva Dél-Pest és Csepel a várossal, 4-es metró meghosszabbítása mindkét irányban az agglomeráció felé, Nyugati és Déli pályaudvarok föld alatti összekötése, stb.). Ehelyett felüljárót akarnak bontani a nagyokosok.

Szerintem először a szakembereknek meg kellene teremtenie Budapesten a tömegközlekedéssel, az autóval és a biciklivel járók közlekedési feltételeinek az egyensúlyát. Az nem korrekt, hogy az egyik közlekedési módot szándékosan hátrányos helyzetbe hozzák. Ha valamennyi eszközzel ugyanolyan jó a közlekedési lehetőség, akkor ki fog alakulni az egyensúly: mindenki maga döntheti el, hogy a lehetőségek közül melyiket választja. A jelenlegi szélsőségesen tömegközlekedés-párti, azt kizárólagosan és egyedül üdvözítőnek beállító, és akként kezelő szakemberek egyoldalúak, kompromisszum-képtelenek, szélsőséges gondolkodásúak. Először a tömegközlekedés szolgáltatás színvonalát, és ár-érték arányát fejlesszék. Majd, ha ez eléri az autó és a kerékpár nyújtotta színvonalat, na majd akkor lehet beszélni arról, hogy a tömegközlekedés valódi alternatívája a másik két közlekedési módnak. Addig azonban senkinek nincs joga a másik két közlekedési módot preferálókat hátrányos intézkedésekkel sújtani!