Szét akarják verni az európai életformát

„A magyarországi minta, vagyis hogy belső erőforrásainkra támaszkodunk, reális megoldás lehetne a kontinens egészén jelen lévő népesedési krízisre?

Igen. Ez tulajdonképpen elhatározás kérdése. Az itthoni adatokból kitűnik, hogy miután a kormány 2010-ben elszánta magát arra, hogy lassítja és megfordítja a negatív tendenciákat, sikerült fordítani például a házasságkötések számának alakulásán is. Nem véletlen, hogy ezt emelem ki, hiszen ennél az adatnál 2010 előtt folyamatos csökkenés, míg a kormányváltás után egyértelmű és azóta is tartó növekedés tapasztalható. Csaknem negyvenhat százalékkal nőtt hat év alatt a házasságkötések száma. Vagyis, romló tendenciákat is meg lehet fordítani. Egy ideig mindenki azt gondolta, hogy most már megmásíthatatlan irány lesz az, hogy egyre kevesebben kötik össze az életüket és egyre kevesebben is vállalnak gyermeket. Az, hogy ezt Magyarország megcáfolta, bizonyíték arra, hogy nincs olyan tabu, amit ne lehetne áttörni. Ez hasonló egyébként a bevándorlás kérdéséhez is, amelyet a magyar kerítés megfékezett, védve ezzel önmagát, Csehországot, Lengyelországot, Ausztriát és az összes többi tagállamot is. Valótlan tehát az a sugalmazás, hogy van egy korszellem, ami determinálja, hogy minden folyamat csak egy irányba haladhat, és attól nincs eltérés.

A korszellem determinál vagy inkább a főként nyugati országokból érkező, általánosnak beállított közvélekedés?

Az európai vezetők csak a liberális, begyakorolt válaszokat ismerik. Olyanok, mint az ember, aki olyan közel megy a térképhez, hogy az orra már beleütközik. Ebben a pillanatban messzebb kellene lépni a térképtől, és tágítani a perspektívát, ugyanis egy olyan problémát kell megoldani, amely nem nézhető kizárólag egy szűk metszeten keresztül, mert ilyenformán megoldhatatlanná is válik. Óriási vízválasztó előtt áll Európa, ezért nem a szűklátókörű, liberális, rutinszerű válaszokat kell pufogtatni, hanem tágítani a perspektívát és úgy keresni a megoldást. Az európai vezetők viszont csak nyomják az orrukat a térképhez, és nem látják a helyzet történelmi kontextusát. Még rosszabb, ha látják a klasszikus értelemben vett Európát, ami a világ legjobb lakóhelye, ám direkt meg akarják változtatni, szétverni az itteni létformát, és megszüntetni a nemzettudatot. A bevándorlásra, úgy tűnik, ennek eszközeként tekintenek és lehetőséget látnak benne kozmopolita céljaik eléréséhez.”