Az életben mindenkire kemény küzdelmek várnak, aki szerint erre nem szabad felkészíteni a fiatalokat, hanem tizennyolc éves korukig rózsaszínű burokban kell nevelni őket, az vagy ostobán naiv, vagy tudatosan rombol.
„Militarizálni akarja a gyerekeket a kormány – így szól a legújabb hisztériaszlogen, amelynek alapja annyi, hogy a jövőben kerettantervi lehetőséget kapnának az iskolák a dzsúdó és a sportlövészet beemelésére a mindennapos testnevelésbe. Még egyszer: kerettantervi lehetőségről van szó. Tehát ha egy iskolában van erre igény, továbbá megfelelő hely, eszköz és oktató, akkor a diákok – természetesen szüleik hozzájárulásával – választhatnák a dzsúdót vagy a lövészetet a hagyományos testnevelésórák egy része helyett.
Az életben mindenkire kemény küzdelmek várnak, aki szerint erre nem szabad felkészíteni a fiatalokat, hanem tizennyolc éves korukig rózsaszínű burokban kell nevelni őket, az vagy ostobán naiv, vagy tudatosan rombol.
A »militarizálódástól« azok féltik leginkább a gyerekeket, akik amúgy a szabadságjogokra hivatkozva nem tiltanának nekik semmit, a világháló istenítetten liberális világát pláne nem. Pedig ha van igazán veszélyes hely a gyerekek számára, az az internet, ahol aljas és arctalan, esetleg összehangolt támadásoknak vannak kitéve, olyan mocskos, gonosz és kegyetlen verbális agressziónak, amely ellen nem tudnak védekezni, s ami könnyen összeroppanthatja fejlődőben lévő pszichéjüket.”
A stabil értékrend, a közösség és a személyesség legalább olyan fontos szemponttá vált az iskolaválasztásban, mint maga az oktatás. Milyen kihívásokkal kell a pedagógusoknak megbirkózniuk, és miben más ez, mint tíz-húsz éve?
Ahogy többször elmondtam, erősen torzítóak a nominális GDP összehasonlítasok.
Az orosz Nyomozó Bizottság szerint Ukrajna szándékosan mért csapást arra az iskolára, ahol kiskorúak is tartózkodtak.
Mint minden rendszer, ez is úgy indul el most hódító útjára, hogy lendületesen hangsúlyozza, hogy ő „más”, hogy ő majd megmutatja, hogy lehet más a politika.
A kormányváltással nagy a várakozás a résztvevőkben, hogy valódi pozitív változások indulnak el a rendszerben.
Ez mind szép és jó, de nem inkább a svédországi Helsingborgban, a NATO-tagországok külügyminiszteri találkozóján elhangzottakról kellene tájékoztatnia a nagyérdeműt?
Ezért megyek ki, ezért szólalok fel. A demokráciáért és nem valami ellen.
A Fidesz oldaláról most gyűjtik a nemzetközi muníciót. Érdekes látni, hogy amikor szükség van rá, a Velencei Bizottság véleménye hirtelen mégis számít.
