„A normális melegek Trumpra szavaznak” – áll a bál J. D. Vance kijelentése miatt
A közösségi médiában megindult a találgatás, hogy ki számít bele a „normális meleg pasi” kategóriába.
Mások legszemélyesebb érzéseit megkérdőjelezni ideológiai alapon nem lehet. Ez nem kérdés. Ez nem téma. Ez alap.
Videóban hívta meg szimpatizánsait a Budapest Pride-ra a Momentum, melynek tartalmát Szilvay Gergő kolléga több ponton kifogásolta. A kritikájában viszont talán kicsit túllőtt a célon, amikor is roppant magabiztossággal azt állította: „A szerelem: férfi és nő.”
Nem, ebben egyáltalán nincs igaza Gergőnek.
A szerelem az egy érzés, így egyáltalán nem kell hozzá egy férfi és egy nő. Bármilyen felállásban működik, ha az a bizonyos érzelem kialakul. Épp ezért nem is lehet a szerelmet előírni, szabályok és kategóriák közé szorítani vagy kikényszeríteni. Az érzés vagy megvan, vagy nem. Szerelem vagy van, vagy nincs.
Annál is inkább furcsa Szilvay kolléga érvelése, mert ő maga írja azt: „abban nőttünk fel, hogy a szerelem színes-szagos”. Nos, ha a szerelem színes-szagos, akkor az az én értelmezésemben azt jelenti, hogy bármilyen lehet. Ha úgy tetszik: sokszínű. Ez némileg ellentétben áll azzal, hogy azt is írja: „abban nőttünk fel, hogy a szerelem egy férfi és egy nő között lehetséges”.
Valószínűleg egyébként még ma is sokan úgy nőnek fel, hogy nem találkoznak nem heteroszexuális párokkal, nem ismernek személyesen melegeket (illetve azt hiszik, hogy nem ismernek). De ettől még léteznek, és az érzéseik is valósak.
Személy szerint egyébként a szűken értelmezett családfogalommal sem értek egyet, de annak kapcsán lehet vitatkozni. Az azonos neműek házasságának kérdésén is.
Mások legszemélyesebb érzéseit megkérdőjelezni ideológiai alapon viszont nem lehet. Ez nem kérdés. Ez nem téma. Ez alap.