Kiürül a „magyar falu”?

„Egy évet kellett rá várni, de kiderült, mit tervez Theresa May brit miniszterelnök azzal a mintegy 3,2 millió munkavállalóval, akik az Európai Unió tagállamaiból költöztek a La Manche-csatornán túlra. Az uniót feltehetően 2019. március 29-én elhagyó Nagy-Britanniában letelepedési engedélyért folyamodhatnak az EU-s polgárok. Azok, akik már öt éve ott élnek, könnyen meg is kaphatják a státust. Azoknak, akiknek pedig még nem jött össze az öt esős angliai tél, lehetőségük lesz kivárni, míg letelik az engedély megszerzéséhez szükséges időintervallum.

Fontos leszögezni, hogy ez egyelőre csupán egy javaslat. Könnyen lehet, hogy a tétova britek és a brüsszeli eurokraták tárgyalássorozata után a végső verzióra már rá sem fogunk ismerni. A jelenlegi terv ugyanakkor egyértelműen pozitívnak tűnik az Egyesült Királyságban élő uniós állampolgárok szemszögéből nézve. Még akkor is, ha az uniós vezetőket is megosztja a javaslat: Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke szerint az elmarad az elvárásoktól, Angela Merkel német kancellár viszont úgy nyilatkozott róla a múlt heti uniós csúcs után, hogy »jó kezdet, de még nem áttörés«. Annyi biztos, hogy van rajta mit finomítani, bizonyos jogi részletkérdésekben akad nézeteltérés a tárgyalófelek között, még ha ezek a munkavállalókat nem feltétlenül érintik, érdeklik is.

– Lesz még London magyar falu – szól a közismert tréfa, ám mint minden túlzásnak, ennek is van valóságalapja. Bár David Davis brexitért felelős miniszter szerdai, a kormánypárti Magyar Időkben is megjelent cikkében »több tízezer« Egyesült Királyságban élő magyarról írt, a legóvatosabb becslések is legalább százezerre teszik a számukat, mások háromszázezres létszám fölé is tippelnek, amivel már tényleg London lenne a második legnagyobb »magyar« város. Akárhogy is, szinte mindannyian ismerünk olyan magyarokat, akik kint próbálnak boldogulni, és akikre vonatkozni fog a fent felvázolt javaslat.

– Szeretnénk lehetővé tenni, hogy azok a magyarok, akik országunkat választották otthonuknak, ezután is nehézség nélkül maradhassanak – fogalmazott az Egyesült Királyság budapesti nagykövetségének videójában Caitlin Jones nagykövethelyettes. Van okunk azt hinni, hogy jogi szempontból valóban megoldható az uniós polgárok Nagy-Britanniában maradása. Ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy a jogi nehézségek elhárítása azt eredményezi majd, hogy a magyarok és mások valóban a szigetországban maradnak a brexitet követően is. Méghozzá három okból. Sokan ad hoc jelleggel, az ismeretlenbe fejest ugorva próbálnak szerencsét az Eldorádónak hitt Albionban, különösebb tervezés nélkül. Aztán amikor külvárosi csirkebontó üzemekben kénytelenek dolgozni, vagy a futószalag mellé állítják őket egy közép-angliai csavargyárban, már nem érzik úgy, hogy amott kolbászból lenne a kerítés, és néhány hónap után hazatérnek. A britek is látják, hogy vannak állások, amelyeket nem lehet rásózni még a közép-európai munkavállalókra sem.

További tényező, hogy már nem is éri meg annyira kint dolgozni. Korábban az erős font miatt még a magas fenntartási költségek mellett is lehetett félretenni. A tavaly nyári referendum óta azonban a gazdasági kilátások folyamatosan romlanak, a font értéke csökken, mindezekre pedig az előre hozott választás is rátett egy lapáttal, és még a brexittárgyalások végét sem látni. A kilépés akár hosszabb távon is visszavetheti a brit gazdaságot, nem csoda, hogy a diplomások és például az egészségügyben dolgozók komolyan fontolgatják az ország elhagyását. Emellett a magyarokban is felmerülhet, hogy az utóbbi időben egyre gyakoribbá váló terrortámadások miatt főleg London már nem biztonságos – ez a harmadik ok, ami miatt kiürülhet a »londoni magyar falu«. Az ugyanis minimum kérdéses, hogy honfitársaink kivárják-e a helyszínen, hogy a bizonytalankodó britek – akik még Skóciát sem biztos, hogy meg tudják tartani – a merényletek közepette képesek-e talpra állni. Pedig csak így érné meg az Egyesült Királyságban maradni.”