A brüsszeli migrációs és integrációs politika csődje nap mint nap életeket veszélyeztet
Magyarországon ilyen nem fordulhat elő.
Szinte nincs olyan nap, hogy ne derülnének ki újabb mutyigyanús ügyek.
„Miután a korrupció épp azokban a tagállamokban jár leginkább a csúcsra, amelyek a legnagyobb haszonélvezői az uniós támogatási politikának, az EU igazságügyi biztosa a napokban újfent felvetette: a közös ügyészségből kimaradó tagállamok 2020 után nem részesülhetnek majd az uniós forrásokból. Ma még ez csak üres fenyegetésnek tűnik, de Brüsszelben egyre inkább teret nyer a felfogás: ha egy tagország élvezni akarja az európai összefogás előnyeit, akkor be kell tartania bizonyos szabályokat. Érthető a törekvés: senki nem fizet szívesen annak, aki eldorbézolja a mások által nehezen megkeresett pénzt, és még háborog is azon, ha valaki ezt szóvá teszi.
Az Orbán-kormány persze húzza az időt a csatlakozással, amíg csak lehet, s közben további tíz-, sőt százmilliárdnyi károkat okoz az országnak. Szinte nincs olyan nap, hogy ne derülnének ki újabb mutyigyanús ügyek. Ezek egy része a »törvényesített« korrupció kategóriájába tartozik, vagyis esély sincs arra, hogy a központi »haveri lenyúlórendszer« bármely tagja lebukjon. De ahol a feljelentésig jutnak a dolgok, gyakran ott sem lát okot az ügyészség a közbelépésre: jó példája ennek a Nyíregyháza Sóstó projekt, ahol a gyanú szerint a 2,1 milliárdos turisztikai fejlesztési pénz akár felét kitevő kár is keletkezhetett, de a nyomozást megszüntető határozatban az áll: nincs ott semmi látnivaló. Kíváncsian várjuk, hogy például a lapunk által feltárt edelényi szörpház esetében indul-e vizsgálódás annak kiderítésére: hogyan lehet az, hogy a 26 millió forintos támogatásból épített vállalkozás székhelyének kifejezetten családiház-jellege van? Vagy lesz-e következménye annak, hogy Pusztaottlakán 250 millió forintból építhet kerékpáros-túraközpontot egy olyan egyesület, amely ellen fél év alatt négy adóhivatali végrehajtás indult? És még hosszan sorolhatnánk a hasonló eseteket.
Amíg az Orbán-kormány távol tartja az országtól azt az ellenőrző szervet, amely képes lenne hatékonyan ellenőrizni a pénzek elköltését, addig szinte senki és semmi nem szab gátat az ilyen ügyeknek. Ezeken kevesek keresnek nagyon sokat – ám egy ország veszít sokkal többet.”