Ne kényszerítsék a gyerekeket a kilátástalan szakképzésbe!

„Rossz beidegződés, hogy rövidtávú gazdasági érdekeknek rendelik alá az oktatást, aminek érdekében egy központosított rendszert működtetnek, de teljesen átgondolatlanul, pillanatnyi munkaerőpiaci helyzetekre reagálva, elfelejtve, hogy az oktatás minden ember esetében hosszú távon térül meg.

Ráadásul a központosítás nem csak a gazdasági érdekeket helyezi előtérbe, de rossz beidegződésként nem képes elengedni azt sem, hogy az oktatás minőségét alárendelje a tananyag kontrollálásának (nézzünk csak meg egy állami felügyelet alatt kifejlesztett kísérleti tankönyvet…), de hát persze, értem én, fontos a kormánynak, hogy kik kerülnek ki az iskolapadból, nem mindegy, mi van azokban a fejekben. Jelzem: egyre kevesebb. A nyílt munkaerőpiacra versenyképes tudással kikerülni – egy szakiskolából, ahogy azt Parragh László oly nagy vehemenciával állítja – egyre nehezebb.

Az oktatás minősége egyre romlik, ezt megannyi felmérés, statisztika bizonyítja (PISA-tesztek, ugyebár), de a rossz beidegződés elnémítja ez ügyben a kormányt, képtelenek elismerni, hogy csak rontottak 7 év alatt a helyzeten, eredményeket nem tudnak felmutatni.

Ebben a helyzetben pedig nyugodtan kimondhatjuk: amit Parragh László mond, az felelőtlen és arrogáns terelgetés csupán, egy áhított (vélt?) valóság irányába akarja tolni a fiatalokat, ám az út végén nincs más, csak kilátástalanság.”