Karinthy Frigyes négy nappal a halála előtt adott, soha meg nem jelent interjúja bukkant fel 86 év elteltével
A 22 éves, kezdő újságíró cikke az író halála miatt nem került nyomtatásba.
Lovecraftban lehetőséget láttam arra, hogy eljussak a kortárs horror egy bizonyos vonulatának a gyökereihez, amely legalábbis megkísérli megközelíteni a kozmikus közömbösségről alkotott iszonyatos vízióját. Interjú.
„Az In the Mountains of Madness harmadik része Lovecraft műveinek utóéletét írja le. Ebben a részben különösen eleven és élénk leírást nyújtasz a Rhode Island-i rajongói kultúráról és számos excentrikus jellemről. Mi volt a legemlékezetesebb találkozásod a Lovecraft-rajongókkal?
Igen, excentrikusak, de csakis a legjobb értelemben. Hol is kezdjem? Egy látogatásomkor a St. John’s temetőben találkoztam egy fiatalemberrel, aki egy kripta tetején ülve egy elektromos lámpa fényénél olvasta Lovecrafttól A kriptábant. Kellemesen elbeszélgettünk arról, hogyan hozott mindkettőnket a Lovecraft iránti szeretetünk egy temetőbe (amit éjszakára bezártak). Ami lenyűgöző, az az, mennyi Providence-en kívüli rajongóval találkoztam, akik mind el akarták mesélni, mit jelent számukra Lovecraft… roppant mély, érzelmi és intellektuális szinten. Ilyesmi megtörtént velem az észak-karolinai Ashevill kávézóiban és bárpultosokkal való társalgások során Új-Mexikóban. És persze, ahogyan a könyvben is beszélek róla, már nem is tartom számon azt a temérdek Lovecraft-tetoválást, amelyeket idegenek akartak megmutatni nekem, mihelyt azt látták, hogy nyilvános helyen olvasok tőle.
Véleményed szerint a művészetek vagy a kultúra mely ága képes a leghívebben megragadni Lovecraft kozmicizmusának lényegét?
A fikció, Lovecraft saját médiuma. Azok a művek, amelyeket az elmúlt két évben láthattunk, megerősítik ezt. Victor LaValle Ballad of Black Tomja egyszerre ragadja meg az 1920-as évek történelmét, a kozmikus horrort, és késztet arra, hogy eltűnődjünk a faji és politikai kérdéseken napjaink USA-jában. John Langan díjnyertes The Fishermanje abszolút rettegésbe ejt lovecrafti víziójával, melyet a regény folyamán végig fenntart. Ellen Datlow két antológiát publikált, amelyek az utánzattól különb fikciót tartalmaznak.
Van terved a következő könyved témáját illetően?
Továbbra is igyekszem nyomon követni a horrort a forrásáig. A következő könyvem, amelynek megjelenése 2018 őszén esedékes, azt tárja fel, hogy az első világháború hogyan teremtette meg a történelmi és művészeti atmoszférát a horror megjelenése számára a filmben, a fikcióban, sőt, a festészetben és a szobrászatban is. Corpses in the Wasteland, ez a tervezett címe. Kicsit Lovecraftra is visszatérek ebben az új műben.”