A kezdeményezés a jelenlegi húszról tíz százalékra csökkentené azt a küszöbértéket, amely fölött egy kisebbség tagjait anyanyelvhasználati jog illeti meg a helyi közigazgatásban.
„Kolozsváron kikerült a kincses város magyar nevét is tartalmazó, háromnyelvű helységnévtábla, Zilahon pedig megszületett az önkormányzati határozat ugyanerről. Persze jobb lett volna, ha mindez mondjuk másfél évvel ezelőtt megtörténik, és valljuk be: a mostani előrelépéshez nagyban kellett, hogy a románság számára ma már nem bír különösebb téttel egy település magyar megnevezésének feltüntetése.
Sokkal keményebb diónak ígérkezik viszont annak a törvénymódosító javaslatnak az elfogadtatása, amelyet a múlt héten terjesztett be a parlamentben az RMDSZ, és amely az anyanyelvhasználati jogokat bővítené. A kezdeményezés a jelenlegi húszról tíz százalékra csökkentené azt a küszöbértéket, amely fölött egy kisebbség tagjait anyanyelvhasználati jog illeti meg a helyi közigazgatásban. A javaslat alternatív küszöböt is bevezetne, hogy a nyelvhasználati jogokat az arányukban kicsi, de létszámuk alapján mégis jelentős kisebbségi közösségek is élvezhessék.”
Én először 1986 decemberében jártam az úgynevezett Romániában; a mai napig görcsbe rándul a gyomrom, ha a határőrök és vámosok arcára, hangjára, üvöltözésére gondolok. Ungváry Zsolt írása.
Fontos kérdésben kéri ki a magyar emberek véleményét a kormány.
Ez a választásokra is befolyással lehet.
George Simion szerint „Magyarország csak azt veszítette el, amit erőszakkal elfoglalt”.
Óvatos vezetésre kérik a sofőröket a hatóságok.
Vincze Lóránt szerint a nemzeti kisebbségeknek nem szabad feladniuk a harcot Brüsszellel szemben.
Oleh Szinyehubov megyei katonai kormányzó azt közölte, hogy a város egyik polgári ipari létesítményét 40 drónnal, egy rakétával és négy bombával támadták, ami tüzet okozott.
Karol Nawrocki ambíciózus célokat fogalmazott meg.
