Cáfoljuk a propaganda hazugságait

„Célszerűnek tartjuk leírni az igazságot, amit meg sem próbáltak kideríteni az Origo propagandistái. A Momentum tagjai már egyetemistaként is felelősséget vállaltak társaikért: többek között megemelték a rászoruló hallgatók Erasmus-ösztöndíját, maximálták a HÖK-képviselők újraválaszthatóságát, bevezették az elektronikus szavazást, illetve korrepetálták diáktársaikat. Tagjaink tevékenységét a Hallgatói Önkormányzatokban az alábbiakban röviden bemutatjuk. A tevékenységükből fakadó járulékos kiadásokat (telefonszámla, útiköltségek, stb.) is ezekből az ösztöndíjakból fedezték, mert erre más mód - vagy külön költségtérítés - nem volt.

Béni Kornél: összesen kb. 5 év tisztviselésért átlagosan havi 29 951 forintot kapott. Jelenleg a TTK HÖK Hallgatói Alapítványának képviseletre jogosult személye, ezért a pozíciójáért nem kap juttatást. Az ELTE TTK HÖK volt elnöke, koordinátori, referensi tisztségeket töltött be az ELTE TTK HÖK-ben és ELTE EHÖK-ben, kétszer is (2014, 2015) a Lágymányosi Eötvös Napok (LEN) főszervezője volt Dukán András Ferenccel együtt. A megjelölt összeg egyébként nem csak a HÖK-ös tisztségviselői ösztöndíjat tartalmazza, hanem az egyéb közéleti tevékenységekért járó, projekt-alapú egyszeri ösztöndíjakat, többek között korrepetálásért és korrepetálásszervezésért, konferencia-, tudománynépszerűsítő-, és egyéb rendezvények szervezésért.

Dukán András Ferenc: összesen 68 hónap tisztviselésért átlagosan havi 40 172 forintot kapott. Az ELTE TTK HÖK tanulmányi, illetve gazdasági elnökhelyettese, elnöke volt, illetve az EHÖK gazdasági alelnöke. Leginkább tanulmányi érdekképviselettel, TTK HÖK és az ELTE HÖK szabályzati reformjával foglalkozott, aminek a célja a HÖK döntéshozásának és gazdálkodásának átláthatóbbá tétele volt. Többek között rendszeresítette a HÖK költéseiről szóló beszámolókat, és elbírálás előtt véleményezhetővé tette a jutalom-pályázatokat a TTK HÖK-ben. Megreformálta a (TTK-n pályázathoz kötött) hallgatói jutalmakat, csökkentette a HÖK-ösöknek kifizetett pénzek részarányát, a tisztségviselők külön jutalmát teljesen megszüntette. Az ELTE HÖK-ben Zaránd Péter elnöksége alatt (a nála részletezett) szabályzati reform koordinátoraként tevékenykedett. A TTK HÖK Hallgatói Alapítványának vezetője volt 3 évig, ezért ő sem fogadott el semmilyen juttatást, ebben a minőségében önkéntesek bevonásával fejlesztette a hallgatói szolgáltatásokat és az egyetemi rendezvényszervezést. 2016. májusig viselt a HÖK-höz köthető tisztségeket.

Kőszegi Tamás: összesen 50 hónap tisztviselésért átlagosan havi 36 880 forintot kapott. Az Origo által is említett ELTE TÓK gólyatáborban bezárta az elkövetőt egy faházba még a rendőrök kiérkezése előtt, és elsőként látta el a bántalmazott lányt. Az ELTE TÓK HÖK gazdasági alelnöke, valamint az ELTE EHÖK gazdasági és pályázati adminisztrációért felelős referense volt. Az ELTE IK HÖK-ben sohasem vállalt pozíciót, így értelemszerűen nem kaphatott ösztöndíjat sem.

Soproni Tamás: összesen 3 évnyi tisztviselésért átlagosan havi 54 666 forintot kapott. Vezetése alatt közel duplájára emelték a szociális alapú Erasmus-kiegészítő támogatást, így olyanoknak is reálisabb lehetőségük nyílt külföldre menni, akik amúgy nem engedhették volna meg maguknak. Emellett a határon túli magyarok ügyeivel is ekkor kezdtek el egyetemi hallgatói önkormányzati szinten is kiemelten foglalkozni, ők készítették azt a listát, amely felsorolta, hogy a környező országokból pontosan milyen papírok kellenek a rendszeres szociális támogatási kérelem benyújtásához. Az ELTE BTK-n önkéntes mentorként térítésmentesen külföldi hallgatókkal foglalkozott, majd az ELTE BTK főmentoraként 150 fős, majd az ELTE EHÖK egyetemi főmentoraként az egész egyetemre kiterjedő mentorrendszert vezetett, ebben a minőségében az Erasmus Student Network ELTE elnöki tisztét is ellátta.

Tabajdi Péter: összesen az 5 évnyi tisztviselésért átlagosan havi 33 303 forintot kapott. Ő valósította meg az elektronikus szavazások rendszerét az ELTE HÖK választásokon. Összesen öt évet dolgozott HÖK-ösként, körülbelül egy évet mint ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi szakterületi koordinátor, majd két évet mint az ELTE TTK informatikusa, ezután újabb két évet, mint az ELTE EHÖK informatikusa. Az eltelt idő alatt ötvennél is több honlapot készített az ELTE, a HÖK és a kapcsolódó közösségek számára (többek közt az ELTE TTK Tanulmányi Osztályának honlapját), üzemeltette az évi 100 millió forintos nagyságrendű keretet kezelő elektronikus szociális ösztöndíj rendszert, levezényelte a teljes ELTE HÖK migrációját az ELTE központi informatikai rendszerébe.

Zaránd Péter: a különböző tisztségeiért átlagosan havi 57 600 forintot kapott, a legmagasabb összeg ELTE EHÖK elnökként 120 ezer forint volt. Vezetése alatt maximálták a közéleti ösztöndíj mértékét a mindenkori hallgatói normatíva 100%-ában (2007 óta 119 ezer forint), valamint a HÖK-ösök újraválaszthatóságát is négy évben. Ennek köszönhetően több tisztség betöltése mellett sem lehetett a plafonnál magasabb közéleti ösztöndíjban részesülni. Az országban elsőként az ELTE szenátusa az ő előterjesztése szerint szavazta meg 2014 júniusában a közéleti ösztöndíjak nyilvánosságát. Az ő előterjesztése szerint szüntette meg az egyetem a HÖK-ösök közéleti ösztöndíjon túli jutalmazását, és helyette két új tudományos ösztöndíjat alapítottak. Az ELTE ÁJK-n két évig Jurátus (kari lap) főszerkesztő, majd 6 hónapig EHÖK közkapcsolati alelnök, 21 hónapig ELTE EHÖK elnök volt. 3 évig HÖOK választmányi tagként, 1 évig a HÖOK Budapesti Régiós Szövetség elnökként is dolgozott. A propaganda állításaival ellentétben sohasem dolgozott Mesterházy Attilának.”