Ugyanakkor Bukarest a „legszebb erkély” típusú, (175.000 euró értékű) elektromos nyulas és húsvéti díszvilágításos projektekkel büszkélkedik, vagy a Nagy Miccs Fesztivállal. Miközben a várost a forgalom és a környezetszennyezés fojtogatja: a világ legzsúfoltabb városainak rangsorában az ötödik, az Európai Unió legszennyezettebb fővárosai között pedig a harmadik. Ennek ellenére egy óriási forrásokkal rendelkező városról beszélünk, jóval nagyobbakkal, mint számos európai főváros, melyekkel versenyeznie kell. A vásárlóerőhöz viszonyított egy főre eső GDP tekintetében olyan városokat előz meg, mint Berlin, Athén, Róma vagy Madrid. De Bukarestünk sokkal szennyezettebb, zsúfoltabb és általában véve sokkal rosszabbul néz ki.
Vajon miért? Mert a „tollat a kezükben tartó emberek”, akik óriási költségvetések felett rendelkeznek, egy rakás alkalmatlan politikai svihák, fejlesztési elképzelések és az emberek életminősége iránti érdeklődés nélkül.
Gabriela Firea mandátumának elején öt lépést neveztem meg, melyeket elsődlegeseknek tartottam a főváros fejlődése érdekében: integrált stratégia tervezetének kidolgozása Bukarest fejlesztéséről, a kataszteri munkálatok elindítása a köztulajdon szisztematikus nyilvántartásba vételéhez, a közigazgatás átláthatóvá tétele, teljes és nyilvános belső auditálás lefolytatása és valódi partnerség a magánszektorral. Szomorúan, de meglepődés nélkül állapítom meg, hogy ezek közül egyik sem kezdődött el, sőt, még visszalépések is történtek: a városfejlesztés kaotikus maradt, a Polgármesteri Hivatalnak fogalma sincs, mi van pontosan a tulajdonában, a közérdekű információk továbbra is titkosak és akadályozzák a polgárok hozzáférést ezekhez, a magánszektorral kialakított partnerség helyett megkaptuk a Főpolgármesteri Hivatalhoz rendelt 21 cég létrehozásáról szóló (Fővárosi Tanács által elfogadott) tervezetet.