A hálapénz nevétől eltérően egyáltalán nem a hála kifejezése, inkább „félelempénz" lehetne a korrektebb neve, a betegek jelentős része ugyanis attól tart, hogy nem látják rendesen, ha nem fizet.
„Egy átlagosabb anyagi helyzetű nőnek nagyjából 50 ezer forintba kerülhetett az elmúlt években nálunk a hálapénz egy szülés után, derül ki a Biztosítás és Kockázat által közölt kisebb kvalitatív kutatásból. Itt 50 esetet vizsgáltak kismamás fórumhozzászólások alapján. Természetesen az ilyesmi felmérés nem alkalmas arra, hogy a konkrét számokat elfogadjuk pontosabb mérésnek, inkább csak arra jó, hogy nagyjából képbe kerüljünk, értelmesebb feltételezéseink legyenek esetleg egy későbbi pontosabb méréshez.
Pénzért talán nem rontják el a szülést
A hálapénz motivációja mindig érdekes, hiszen az emberek döntő többsége a társadalombiztosítással elvileg már kifizette az ellátás árát előre. Nos, a hálapénz nevétől eltérően egyáltalán nem a hála kifejezése, inkább »félelempénz« lehetne a korrektebb neve, a betegek jelentős része ugyanis attól tart, hogy nem látják rendesen, ha nem fizet.
A kutatásnál is előkerült ez, azaz, hogy akár az egészségügyi komplikációkat is el lehet kerülni, ha az ember fizet: sokan féltik saját és gyermekük életét, többen nyilatkoztak úgy, hogy a komplikáció elkerülése érdekében érdemes fizetni. Mások többletszolgáltatásokat reméltek tőle, több figyelmet, megfelelő biztonságérzetet akár. Egyébként a választott orvosokat jellemzően nem is csak hálapénzzel kellett ellátni az állami kórházban történő szülésért, hanem a magánrendelésekre is jártak a kismamák a terhesgondozás során.
Ez alkalmanként 3-11 ezer forint közti költséget jelentett a terhes nőknek.
Itt fontos megjegyezni, hogy semmilyen kapcsolatot nem sikerült eddig kimutatni nálunk aközött, hogy tényleg bármivel is jobb, vagy szakszerűbb ellátást kapnának azok, aki fizetnek, azokhoz képest, akik nem. Ebben mintában még a szülő nők elégedettsége sem volt egyértelműen jobb azoknál, akik fizettek az orvosnak. A mintában szereplő nők vagy családtagjaik nagyjából kétharmada csak az orvosnak fizetett hálapénzt, 28 százalékuk a szülésznőnek is. Volt olyan is, aki csak a szülésznőnek fizetett extra hálapénzt, és 50 vizsgált esetből egy nő a szülésznőnek és a csecsemős nővérnek is fizetett.”
(...)
A Bartók-örökségtől Afrikán át Amerikáig: Daniel Mamah regényében nemcsak a szülei csodálatos szerelméről mesél, hanem arról is, milyen nehézségekkel kellett megküzdenie a múlt század második felében egy magyar–afrikai házaspárnak. Interjúnk a Bartók-leszármazott pszichiáterrel.
A Szociális Munkások Magyarországi Egyesületének elnöke szerint a családi pótlék egy univerzális, és nem munkatípusú jövedelem.
Számíthattok rám; még nagyobb elszántsággal folytatom a munkámat, amelynek során a jövőben több elemzést és kevesebb influenszerkedést láthattok majd tőlem.
Több mint fél évtizede indult el a woke ideológia európai terjedése, amelyet egy ideje az egyre nagyobb hatalommal rendelkező Európai Bizottság is aktívan támogat. Az LMBTQ-ideológia legújabb térnyerésével a magyar gyermekvédelmi törvény is megszűnhet.
Zéró korrupció, béke és tisztelet – íme, az új társadalmi szerződés!
Ez lenne a kiút az ostobaság országából.
A kicsinyét védő tehén két embert is megtámadott.
Nem tudom elképzelni, hogy van olyan ép erkölcsi érzékű Tisza-szavazó, aki szerint ez elfogadható.
