„Szentiványi Jenő robinzonádnak nevezi Zsoldos regényét a második kiadás utószavában. Daniel Defoe Robinsonjához, vagy – hogy egy közelebbi, sci-fisebb példát hozzunk – Mark Wattneyhoz hasonlóan Gregor Man is egyedül próbálja kiállni a számára teljesen ismeretlen bolygó csapdáit. A regény sci-fi mivolta ellenére azonban több rokonság fedezhető fel a Robinson Crusoe-val. Az alaphelyzeten túl ott van a Pénteknek megfeleltethető Nogo, a húsevő, primitív emberfalkához tartozó hűséges társ. További elemek (pl. a bolygó a világegyetem óceánjában, ahogy Szentiványi írja) is megfeleltethetőek a Defoe könyvével, de nem ez teszi igazán izgalmassá A Viking visszatértet. Sokkal inkább Zsoldos képzelőereje és az a kreativitás, amivel képes korának tudományos elméleteit és irodalmi trendjeit beemelni, majd könyvéhez igazítani őket. Számos, a mai napig népszerű sci-fi témákkal találkozunk könyvében, mint például az űrhajós odisszeai, földi élet a Naprendszeren túl, a tézis, miszerint azonos feltételek mellett azonos életnek kell sarjadnia, de sok, a már klasszikusnak számító irodalom motívumai is visszaköszönnek: például az őskort idéző bolygóról Sir Arthur Conan Doyle Az elveszett világa juthat eszünkbe, de a korábban sokat emlegetett Robinson Crusoe-t itt is megemlíthetjük.
Emellett Zsoldos komoly kérdéseket is felvet. Például az evolúció más-más fokán álló emberek között létrejöhet-e barátság, és ha igen, képesek-e együtt dolgozni? Továbbá elmereng az emberiség múltján, jövőjén, a Szentiványi által is sokat emlegetett Robinson-léten: Hogyan képes egyedül helytállni? Mi emeli ki a társadalomból?”