John Scalzi: Az összeomló birodalom

„Scalzira bevallottan sok író hatott, az itt említett öt könyvön kívül azért az asimovi ihletés is elég nyilvánvaló (már ami a birodalom összeomlását, a legtávolabbi bolygó szerepét és a »renegát tudós, aki felismeri az összeomlás elkerülhetetlenségét« karaktert illeti), de ezzel semmi gond nincs, amíg a saját hang erősebb, az irodalom - s különösen a szórakoztatóirodalom - így működik. Az összeomló birodalomra nem is a világ vagy a nem különösebben csavaros történet miatt fogunk emlékezni, az igazi élményt a karakterek, párbeszédek és interakciók jelentik.

Cardenia, az újdonsült emperátor kellemes karakter, talán ő a leginkább emberközeli a három főszereplő közül. Neki van a legnehezebb dolga is, minimális tréninggel kell helytállnia egy új szerepben, ahol akár az egész emberiség sorsa múlhat a döntésein. És ha ez nem lenne elég, olvasóként rajta keresztül és vele együtt ismerjük meg birodalom keletkezésével és rendszerével kapcsolatos legizgalmasabb részleteket, elvégre egy uralkodónak látnia kell a teljes képet, ami az alattvalók elől rejtve marad. 

Kiva, a Lagos-ház testi élvezeteket és kendőzetlen kifejezéseket szinte mindennél jobban kedvelő képviselője nincs ilyen súlyos helyzetben. Legnagyobb problémája, hogy mivel pótolja az eladhatatlan áruja miatt kieső bevételt a Mezsgyén, a legtávolabbi emberlakta bolygón, de a befolyásos kereskedődinasztia jég hátán is megélő tagjaként biztosan képes lesz valamit kihoznia a helyzetből. Vagy legalábbis nagyon igyekszik, de egy régi ismerőse, aki a helyi herceg bizalmasaként sütögeti pecsenyéjét a bolygón kitört lázadás lángjainál, nem könnyíti meg a dolgát.”