Macron, a szépségtapasz

„A baj mélységét az is jelzi, hogy Benoît Hamonnak, a baloldali erőket egyesítő jelöltnek mindössze 6,3 százaléknyi (2 millió 300 ezer) szavazat jutott. Ez évszázados mélypont a szocialista párt számára. Bár ők még talán duzzogva adnak egy esélyt Macronnak, de a lázadók másik tábora, a Le Pen plakátjaira bajszot rajzoló fiatal egyetemista tüntetők, életművészek, balos értelmiségiek biztos, hogy kinevetik a sármos üzletembert. Ők azok, akik Mélenchonban találták meg mindennapi lázadásuk kivetülését. Ne feledjük, ők nem holmi bevándorlásellenes mantrára, hanem úgy lazán az egész politikai berendezkedésre, a korporációk diktatúrájára, az extraprofitra és a milliárdos elit maga köré épített széles biztonsági zónájára vannak kiakadva. Őket nehéz lesz levenni a lábukról a gazdaság beindításának gyönyörű szóképeivel.

Mindent összevetve azonban az En Marche (’indulás’ vagy ’előre’) mozgalom úgy tűnik, győzelemre viszi vezetője színtelen-szagtalan programját, amelyben mindenki talál magának valamit. Csak aztán el is higgyék, hogy Macron komolyan gondolta Franciaország újraindítását. Mert különben megint jönnek a lázadók, és biztos még többen lesznek.”