A házassági válságokból fel lehet állni!

A házasság bizony nem megérkezés! A házasságkötés pillanatában a közös hajónk nem kiköt, hanem éppen hogy csak elindul a hol tükörsima, hol csak fodrozódó hullámú, hol bizony élet-halál harcra hívó viharos tengeren. Mert aki nekiindul a tengerre kishajóval, az bizony fog viharba keveredni. Nincs olyan tenger, ahol ne lenne vihar és nincs olyan hajó, amely vihar nélkül át tudna evezni egy egész tengeren át. 

A házasság sokszor követhetetlennek tűnő hullámvasutazásáról nagyon kevesen beszélnek nyíltan és őszintén. Éppen ezért senkinek eszébe se jutnak a nehézségek, amikor a gyönyörű hófehér fátyolban, a szerelmünk kezét szorongatva állunk az oltár, vagy az anyakönyvvezető előtt. Hiszen ott és akkor röptet az akadályokat nem ismerő szerelem. Ott és akkor megkérdőjelezhetetlen a másik iránt érzett végtelen bizalom, nincsenek kérdések, nincsenek kétségek. Ott és akkor csak ketten vagyunk. Kettőnket pedig egy olyan hegyeket is elmozdítani képes erő tart össze, hogy semmitől sem félünk. És ez így van jól!

Telnek azonban az évek, megszületnek a gyerekek és történik valami. Valami megfoghatatlan és rémisztő. Távolodni kezdünk egymástól és szépen lassan elveszítjük egymást. A kisgyerekes évek a házassági válságok elsőszámú melegágya. A családdá válásra ugyanis nem igazán lehet felkészülni. Mindenképpen hordoz magában olyan változásokat, amikre nem számítottunk. Ezért képesek ezek a nehézségek felborítani az addig boldogan működő házasságokat.

Amikor a házasságunk megtörik, teljesen érthetően kitör a pánik. Az emberek nagy része a házassági válságokról úgy gondolkozik, mint a halálos betegségekről. Tudják, hogy van, de velük nem történhet meg, ők mások. Először is fontos lenne helyre tenni a fejekben ezt a tévhitet. Nem vagytok mások, veletek is megtörténhet. Sőt, ki merjük jelenteni, hogy minden házasságban megtörténik, csak a válság mértéke hol nagyobb, hol pedig kisebb. Jelen cikk legfontosabb üzenete tehát nem más, minthogy „nyugi, a házassági válság a házasság természetes velejárója, nem vagytok egyedül!” Ezen a ponton tehát minden házasság azonos, a kérdés, hogy mit kezdünk vele. Na, ettől lehettek mások!

Hány meg hány család hullik szét évente? Hány meg hány gyerek veszíti el nap, mint nap a számára nem kevesebb, mint az egész világot jelentő óvó-védő burkot? Hány meg hány szerelemmel és a jövőbe vetett gyermeki bizalommal felépített házasság porlik apró darabokra évente és hagy maga mögött bizony sokszor akár egy életen át is sajgó és tátongó sebeket? Hitünk szerint azonban ezek a válságok igenis megküzdhető mélységek! Fel lehet belőlük állni és aztán még boldogabban és megerősödve menni tovább, együtt, házastársakként, családként!

Ha a válság begyűrűzött hozzátok, ne essetek kétségbe! Fogjátok meg szépen egymás kezét és álljatok bele együtt ebbe a sokszor emberfeletti küzdelembe! Tudjuk: könnyű mondani! Küzdenénk mi, csak nem tudjuk hogyan? – merül fel bennetek a kérdés. Erre viszont elérhető számotokra rengeteg segítő szakember, köztük mi is! 

Ha bajban vagytok, merjetek segítséget kérni, együtt sokkal könnyebb! Ti legyetek mások! Ne adjátok fel!