„A legnagyobb lecke, amit megtanultam az, hogy ne ítélkezzek mások felett, főleg ne ismeretlenül. Hosszú út vezetett idáig – és néha még most is beleesek a régi hibámba, hogy elhamarkodottan alkotok véleményt – de mindent megteszek, hogy nyitott szívvel és elmével forduljak mások felé.
Amikor a lányom megszületett én is egyike voltam az elfogult, elvakult édesanyáknak. Az egész életem a lányom körül forgott és nem értettem meg, ha valaki másképp gondolkodott az anyaságról, mint én. Ahogy azonban egyre több édesanya élettörténetét ismertem meg, úgy oldódott bennem az ítélkezési vágy. Rájöttem, hogy ahány nő annyiféleképpen éli meg az anyaságot. Tökéletes anya nem létezik, mindnyájunknak vannak erősségei és hibái. Azt is megtapasztaltam, hogy sok édesanya küzd az időről-időre feltörő rossz érzéseivel, belső bizonytalanságával.