Amnesty-jelentés: haraggal és részrehajlással?

„Az Amnestynek nem tetszik a terrorveszélyhelyzet mint különleges jogrend szabályozása sem Alaptörvényünkben, ami kissé érdekesnek is tűnhet a jogvédők részéről, különösen az elmúlt néhány évben Európa-szerte végrehajtott, nem egyszer halálos kimenetű terrortámadások megszaporodása nyomán. Okkal tehetjük fel a kérdést: ki az, aki nem érzi az idők szavát? Az Amnesty azt állítja, hogy ez a magyar szabályozás a nemzetközi jogi kritériumokkal sem fér össze, pedig igen, sőt értelmezhető az európai szabályozási spektrum számos ismert példája alapján is. A terrorveszélyhelyzet kihirdetése, illetve meghosszabbítása kétharmados parlamenti többséget igényel, ami megfelel az európai gyakorlatnak is. (Például Németországban az ún. védelmi helyzet fennállásáról a Bundestag a parlamenti felsőház, a Bundesrat egyetértésével dönt, és a döntést a szövetségi kormány kezdeményezésére hozzák meg, mégpedig kétharmados többséggel.) És semmilyen nemzetközi jogi akadály nem gátol egy kifejezetten a terrorizmusra szabott, különleges jogrendi szabályozást.

A jelentésből – úgy látszik – nem maradhatott ki a magyar igazságszolgáltatás finoman rasszista színezetűre való festése sem. A gyűlölet-bűncselekmények kapcsán ugyanis azt rója fel a jogvédő szervezet, hogy a Debreceni Ítélőtábla tavaly áprilisban megváltoztatta azt a korábbi elsőfokú döntést, amely szerint a rendőrök hátrányosan megkülönböztették Gyöngyöspata roma lakóit, amikor 2011-ben nem védték meg az érintetteket az őket zaklató szélsőségesektől. Az ítélőtábla szerint azonban a rendőrségnek nem volt jogszabályi lehetősége fellépni abban az időben a szélsőségesekkel szemben. Az új, a polgárőrségről és a polgárőri tevékenységről szóló törvényt csak a gyöngyöspatai eseményeket követően alkották meg, és ebben már szankcionálták a hivatalosság látszatát keltő közbiztonsági, kirívóan közösségellenes magatartást tanúsító, ezáltal a közösség tagjaiban riadalom keltésére alkalmas tevékenységeket. Mivel addig a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület (SZJPE) tevékenysége nem ütközött jogszabályba, nem róható a főkapitányság terhére az intézkedés elmulasztása.

A jelentés lényegében a magyar kormány nyakába varrná a Népszabadság tavaly októberi bezárását is, noha a napilapot kiadó cég 70 százalékát már 2014-ben megvette egy osztrák üzletember. Az MSZP a kormányzása alatt végig hagyta, hogy a Népszabadság veszteségeket termeljen, majd lemondtak róla, és 2015 júniusában az MSZP pártalapítványa eladta közel 28 százalékos részesedését az osztrák Mediaworks-nek. A kormány nyilvánvalóan nem szólhat bele egy médiatulajdonos sajnálatos döntésébe, és bár állítólag nem vagyunk jogállam, 2017 januárjában a Fővárosi Törvényszék jogerős ítéletében kimondta, hogy a Mediaworks Zrt. jogellenesen járt el, amikor a munkavállalók előzetes tájékoztatása nélkül döntött a Népszabadság felszámolásáról, és a munkavállalók munkavégzés alóli felmentéséről. Ilyen hát, így kerek a világ!”