A jelentés lényegében a magyar kormány nyakába varrná a Népszabadság tavaly októberi bezárását is, noha a napilapot kiadó cég 70 százalékát már 2014-ben megvette egy osztrák üzletember.
„Az Amnestynek nem tetszik a terrorveszélyhelyzet mint különleges jogrend szabályozása sem Alaptörvényünkben, ami kissé érdekesnek is tűnhet a jogvédők részéről, különösen az elmúlt néhány évben Európa-szerte végrehajtott, nem egyszer halálos kimenetű terrortámadások megszaporodása nyomán. Okkal tehetjük fel a kérdést: ki az, aki nem érzi az idők szavát? Az Amnesty azt állítja, hogy ez a magyar szabályozás a nemzetközi jogi kritériumokkal sem fér össze, pedig igen, sőt értelmezhető az európai szabályozási spektrum számos ismert példája alapján is. A terrorveszélyhelyzet kihirdetése, illetve meghosszabbítása kétharmados parlamenti többséget igényel, ami megfelel az európai gyakorlatnak is. (Például Németországban az ún. védelmi helyzet fennállásáról a Bundestag a parlamenti felsőház, a Bundesrat egyetértésével dönt, és a döntést a szövetségi kormány kezdeményezésére hozzák meg, mégpedig kétharmados többséggel.) És semmilyen nemzetközi jogi akadály nem gátol egy kifejezetten a terrorizmusra szabott, különleges jogrendi szabályozást.
A jelentésből – úgy látszik – nem maradhatott ki a magyar igazságszolgáltatás finoman rasszista színezetűre való festése sem. A gyűlölet-bűncselekmények kapcsán ugyanis azt rója fel a jogvédő szervezet, hogy a Debreceni Ítélőtábla tavaly áprilisban megváltoztatta azt a korábbi elsőfokú döntést, amely szerint a rendőrök hátrányosan megkülönböztették Gyöngyöspata roma lakóit, amikor 2011-ben nem védték meg az érintetteket az őket zaklató szélsőségesektől. Az ítélőtábla szerint azonban a rendőrségnek nem volt jogszabályi lehetősége fellépni abban az időben a szélsőségesekkel szemben. Az új, a polgárőrségről és a polgárőri tevékenységről szóló törvényt csak a gyöngyöspatai eseményeket követően alkották meg, és ebben már szankcionálták a hivatalosság látszatát keltő közbiztonsági, kirívóan közösségellenes magatartást tanúsító, ezáltal a közösség tagjaiban riadalom keltésére alkalmas tevékenységeket. Mivel addig a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület (SZJPE) tevékenysége nem ütközött jogszabályba, nem róható a főkapitányság terhére az intézkedés elmulasztása.
A jelentés lényegében a magyar kormány nyakába varrná a Népszabadság tavaly októberi bezárását is, noha a napilapot kiadó cég 70 százalékát már 2014-ben megvette egy osztrák üzletember. Az MSZP a kormányzása alatt végig hagyta, hogy a Népszabadság veszteségeket termeljen, majd lemondtak róla, és 2015 júniusában az MSZP pártalapítványa eladta közel 28 százalékos részesedését az osztrák Mediaworks-nek. A kormány nyilvánvalóan nem szólhat bele egy médiatulajdonos sajnálatos döntésébe, és bár állítólag nem vagyunk jogállam, 2017 januárjában a Fővárosi Törvényszék jogerős ítéletében kimondta, hogy a Mediaworks Zrt. jogellenesen járt el, amikor a munkavállalók előzetes tájékoztatása nélkül döntött a Népszabadság felszámolásáról, és a munkavállalók munkavégzés alóli felmentéséről. Ilyen hát, így kerek a világ!”
Miközben a Fidesz a választási sokk utáni bénultsággal küzd, a leköszönő miniszterelnök háttérbe vonulása és Magyar Péter elszámoltatási stratégiája rajzolhatja át a magyar politikai térképet – véli a szakértő.
A Városligetben kutyás fesztivál lesz, a területre beengednék a szakszervezeteket is, de ők már megsértődtek. Nem kicsit, nagyon.
Egyes pártok látványosan visszaszorulnak bizonyos társadalmi csoportokban.
Jámbor András és Lendvai Ildikó közösen fejtették meg, miért örömteli, hogy április tizenkettedikén teljesen megsemmisült a régi baloldal.
Ruff Bálint a Partizán képernyőjéről érkezik a Tisza Párthoz.
Miközben a Wagner csoport utódszervezete az al-Kaidához köthető lázadókkal vív véres harcokat a stabilitásért, Kína vámmentességgel és stratégiai bányaprojektekkel biztosítja dominanciáját a térségben, fokozatosan kiszorítva a nyugati hatalmakat.
Nem gondoltam volna, hogy a szélsőségesek közül ők a toleránsabbak.
