Igazából tudtam, hogy váltanom kellene országot
Ehelyett ott rohadtam szinte minden magyar tévécsatornánál.
Az Egyenesen Kálmán Olgával túlságosan is ismerős, riportalanytól függően ugyanazt az álnaívát vagy smasszert látjuk, mint korábban. A megújulás hiányát lassan már erényként is felfoghatjuk.
„Kálmán Olga Hír TV-hez igazolása után olyan felhördülés támadt, mintha vége lett volna az addig ismert világnak. Valójában az Egyenesen Kálmán Olgával túlságosan is ismerős, riportalanytól függően ugyanazt az álnaívát vagy smasszert látjuk, mint korábban. A megújulás hiányát lassan már erényként is felfoghatjuk ebben a mindig átöltöző országban, pedig a következetességnek itt legtöbbször csak a lustaság az oka vagy a fantázia hiánya.
»Ki tudja, mit hoz az élet. Gondolta-e, hogy ebben a stúdióban fogunk beszélgetni valaha?« – vágott vissza Vona Gábor az Egyenesen Kálmán Olgával című régi-új műsorban, és valóban, egyszerre bizsergető és borzongató belegondolni, hogy a rendszerváltás után egy emberöltővel oda jutottunk, hogy Simicska Lajos töpörödő médiabirodalma lett a szólásszabadság magyarországi bástyája.
Isten hozott mindenkit az alternatív tér-idő kontinuumban, amelyben Biff Tannen az USA elnöke, és a rendszer ellen forduló Simicskát korunk Nagy Imréjeként méltatják! Ha valaki ezzel a forgatókönyvvel lepett volna meg a 2014-es választás előtt, szanatóriumba utalom. A rendszerváltás utáni Magyarország legsűrűbb napja kellett ehhez a ki tudja hova vezető együttálláshoz, az hogy 2015 februárjában Simicska Lajos felrobbantsa a G-gránátot.”