Orbán megkezdte a felkészülést 2002-re és a harmincéves háborúra

„Az eddiginél is nyilvánvalóbbá lett mind a hangvételben, mind a felütésben a református népi vonal. Már több évvel ezelőtti értékelő-értékelőnkben is kiemeltük, Orbán retorikai karaktere nagyon erősen kezdi felvenni az »erdélyi fejedelmek« stílusát. Ez a külső szemlélőnek alapvetően lehet idegen, és a most épp nagy számban dezertáló »katolikus feripópista« csapatoknak jó fogódzó arra, hogy kritikáikat megfogalmazhassák. Az Orbán-beszéd olyan, hogy »ilyennek kell lennie«, ennek pedig jelentősége van. A fejlettnyugati világ ugyanis a »protestálás« állapotában van. Trump, Brexit, az összes említett megmozdulás a »parasztlázadások« minősített esete, amiben a Habsburg-liberálisok Európában a Birodalomban gondolkodók és ők állnak szembe az elszórtan kaszát élező, szó szerint parasztokkal. Trump »vörös vidékén túli kékre festett óceán-partok«, a Brexit »vidéki Angliáját élesen megvető körzetek« mind-mind a Hatalmas Dühös tömegekbe ékelt, »valóságtól elszakadt« városok képeit mutatja, amihez hasonlót a 16.-17. századból ismerhetünk.

Rögtön értékké is vált a stabilitás, hiszen a horgyufai értelemben vett múltidézés helyett a biztos jövőről beszélünk. És hogy ennek része a Kádás-korban szocializálódott szavazók megszólítása? Nem nagy ár.

(…)

Ebben Orbán térséget szervez Kelet-Közép-Európában, pozicionál és igazából nem azt dönti el, hogy Mészáros felcsúti stadionjába mennyi TÖK vagy milyen pénzt tolnak, vagy hogy milyen üveggyapotba bugyolálják a kórházi fűtőcsövet, hanem hogy merre, hova, hogyan az elkövetkező nettó 300 évben.”