Változó szelek

„És ha ma még nem is fújnak teljesen új szelek a világpolitikában, a széljárás változása érezhető. Ma, két év elteltével Oroszország elnöke ismét egyre gyakoribb vendég Európában, és nem csak multilaterális vagy protokolleseményeken, de hivatalos kétoldalú tárgyalásokon is. Az amerikai elnök mára tucatszor vetette fel nyilvánosan az Oroszországgal történő megegyezés szükségességét, sőt, lehetséges forgatókönyveit. (Szerda óta pedig Rex Tillerson személyében külügyminisztere is van, akire az előkészítést rá lehet bízni.) Két év alatt a vezető nyugat-európai elitek eljutottak odáig, hogy Donald Trumpnál csak a saját választóiktól rettegnek jobban, Putyin pedig lassan a dobogóról is leszorul a mumusversenyben. Eközben Magyarország mondhatná, de nem mondja: mi megmondtuk. Ehelyett szerényen, ugyanakkor határozottan halad tovább a kijelölt úton: mindig egy újabb csúcs, egy újabb befektető, egy újabb európai kérdés őszinte megvitatása.

2017. tehát valóban külpolitikai sikerévvé válhat Magyarország számára. Ezt azonban hiba volna csupán a külső környezet változásának számlájára írni, lehetőségek ugyanis nem teremtődnek a semmiből. A megteremtésükhöz először is határozott elképzeléssel kell rendelkeznünk a külpolitika természetét és céljait illetően; másodszor, reálisan kell felmérnünk a lehetőségeinket; és harmadszor, az első kettőből eredő politikát következetesen kell végrehajtani, ellenállva a külső nyomásnak.”