Nagy álmok – olimpicik…

„Egy olimpia nem két (paralimpiával együtt kétszer két) hétről szól. Hanem legalább négy évről. Ez idő alatt rólunk mesélne a világ. Momentumos legények, tudjátok, mibe kerül, mondjuk a Timesban egy egész oldalas »országimázs« hirdetés? Nos, ilyeneket kapnánk százával a világ minden tájáról négy éven keresztül… ingyen, még hálásak is lennének, ha írhatnának rólunk!

És akkor most a romkocsma belterjes langymelegében elő lehet venni a pennát és az árkus papírt, és a fentiek figyelembevételével lehet számolgatni! Csóró hírlapíróként próbálok segíteni, mert nyilván ti is eltévedtek a milliárdok tengerében: ez olyan, mintha valaki keresne havi háromszázezer forintot (harmincezermilliárd…), és ebből harmincezret ki kellene fizetnie élete nagy álmáért, amit ráadásul hét hónap (hét év) alatt kellene törlesztenie!

Ön belevágna? Én igen. Mint szerintem mindenki, aki nem főzőkolbászban méri a lét boldogságát és négyzetméterben a nemzeti lobogót… Akik nem olimpicik…”