„Harminchétezer-ötven forint. Egy kisebb vidéki ház havi téli gázszámlája talán kijön belőle. Vagy három gyerek iskolai menzája. Esetleg három BKV-bérlet. Ez ma az az egy főre eső jövedelemhatár, amely alatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, azaz ingyenes iskolai étkezésre és térítésmentes tankönyvre jogosult egy gyerek. Nevezhetjük gyermekszegénységi küszöbnek is. Aki a küszöböt átlépi, akár egy forinttal is, annak már van mit a tejbe aprítania, nem szorul az állam segítő kezére. A hatályos jogszabályok szerint legalábbis az a gyerek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem eléri a harminchétezer-ötvenegy forintot, már nem nélkülöz, családja mindent képes biztosítani a számára, amire szüksége van.
Az adatok pedig azt mutatják, a polgári kormány ebben a tekintetben is hasít, sikert sikerre halmoz. Hiszen 2010 és 2015 között több mint százötvenezer fővel, 598 ezerről 442-re csökkent a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma, vagyis a kormányzati logika szerint ennyivel kevesebb gyerek él a szegénységi küszöb alatt.
A valóság azonban sajnos egyáltalán nem ilyen rózsaszín. Ami itt folyik, azt nevezhetjük gazdaságilag decensen trükközésnek is, de sokkal jobb szó rá az átverés. A papíron »meggazdagodott« gyerekek jelentős része ugyanis szegényebb, mint valaha, támogatásra mégsem jogosult. És nem azért, mert az állam nem bírná el, ha még 150 ezerrel több gyerek kapna ingyenebédet. Hanem azért, mert rontották a statisztikát.
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény jogosultsági határa az öregségi nyugdíjminimumhoz van kötve, annak alapesetben a 130, egyedülálló szülő, illetve tartósan beteg gyermek esetén 140 százaléka. A nyugdíjminimum azonban 2008. január 1-je óta egyetlen fillérrel sem emelkedett, összege több mint kilenc éve 28 500 forint. Ez az ellátás ugyanis nem nő automatikusan a nyugdíjemelésekkel, és az inflációval sem mozog együtt. A járandóság emeléséről csak az Országgyűlés dönthet, ám az összeget a Bajnai-kormány befagyasztotta, az Orbán-kormány pedig hétéves regnálása alatt egyszer sem gondolta úgy, hogy emelnie kellene rajta. Pedig a nyugdíjminimum alakulásán a legelesettebbek sorsa múlik, és korántsem csupán azon hajlott korúaké, akik olyan minimális szolgálati idővel rendelkeztek, hogy nem jogosultak rendes nyugellátásra. Számos szociális ellátást kötött ugyanis ehhez a kormány, így például – az említett kedvezményen túl – a krízishelyzetbe kerülő családoknak járó rendkívüli gyermekvédelmi támogatás vagy a szülés után egyszeri juttatásként járó anyasági támogatás és a gyes is ebbe a körbe tartozik.