Tiltakozásom fejeztem ki az Európai Parlament LIBE szakbizottságának elnökéhez
A LIBE sajnálatos döntése tiszteletlen a Tanáccsal, mint az Európai Unió intézményével szemben és súlyosan sérti a lojális együttműködés elvét.
Örök vita, hogy mennyire dicsérjük a gyereket, a két oldal elszánt harcot folytat egymással, melyben mindkettőnek van (rész)igazsága. Érdekes módon egyre több szakértő van azon az állásponton, hogy a túl sok pozitív visszajelzéssel nem feltétlenül érjük el a kívánt hatást.
„Örök vita, hogy mennyire dicsérjük a gyereket, a két oldal elszánt harcot folytat egymással, melyben mindkettőnek van (rész)igazsága. Érdekes módon egyre több szakértő van azon az állásponton, hogy a túl sok pozitív visszajelzéssel nem feltétlenül érjük el a kívánt hatást.
Mindenekelőtt érdemes tisztázni, milyen típusú dicséretről beszélünk, hiszen többféle is akad. A szakemberek az úgynevezett értékelő dicséret kapcsán fogalmaznak meg kételyeket, tehát az értékítéletet megfogalmazó mondatok (például: »Olyan okos vagy!«, »Szép munka«) esetében. Az alábbiakban jöjjön pár érvük.
1. Csökkenti a motivációt
Az értékelő dicséret gyakran a végeredményre koncentrál az erőfeszítés és a képesség helyett. Ez persze motiválhat, de az emberi természettel és oktatással foglalkozó szakértő, Alfie Kohn egy könyvében írja, különbséget kell tenni a belső és a külső motiváció között: míg előbbi azt jelenti, hogy valamit azért csinálunk, mert élvezetet okoz, addig utóbbit egy bizonyos cél (valamilyen díj elnyerése, esetleg büntetés elkerülése) motivál. Alfie Kohn szerint a külső motiváció erodálja a belsőt, a gyerek érdeklődése rohamosan hanyatlani kezd, ha a díj vagy a dicséret túlságosan elkényezteti.
2. Értelmetlen
Az értékelő dicséret gyakran értelmetlenné és értéktelenné válik, különösen, ha gyakran (és ok nélkül) alkalmazzuk. Sokkal több értelme van elmagyarázni, miért cselekedett jól (mondjuk amikor a boltban türelmesen kivárta, amíg végzünk), mint szimplán megdicsérni.
3. Az »okos gyerekek« és a kihívások
Carol Dweck pszichológus szerint ha egy gyerek eszét dicsérjük, azzal azt sugalljuk neki, hogy az intellektus és a tehetség állandó dolog, ezzel pedig motiválatlanná tesszük a kihívásokkal szemben.
Ha viszont az egyes konkrét feladatok megoldásáért dicsérjük meg, azt sugallva, hogy mindig van hova fejlődni, akkor folyamatosan ösztönözzük a nehézségek legyőzésére.
Rendben, de akkor mi az alternatíva?
Az értékelő dicséret helyett a leíró dicséretet javasolják, ilyenkor a gyerek cselekedeteire és stratégiáira, valamint ezek másokra gyakorolt hatásaira reagálunk. Már ha ez egyáltalán dicséretnek nevezhető.
1, Jobban figyelünk rá
Míg az értékelő dicséret gyakran egyetlen gyors mondat, a leíró dicséret összetettebb és azt jelzi, hogy figyelünk a gyerekre, ami motiválja őt. Ráadásul ilyenkor jó esetben párbeszéd alakul ki köztünk, ami soha nem árt.
Például az, hogy »Odaadtad Lacinak a játékod, láttad, mennyire örült?« formailag nem dicséret, mégis a gyerek annak fogja érezni. Miként azt is, hogy »a barátaid igazán jól érezték ma magukat nálad, mert játszhattak a játékaiddal«.
2, Pozitív hozzáállás
Miközben a szimpla dicséretek (noha azoknak is megvan a helyük és a funkciójuk) egy idő után elszállnak a levegőbe, a leíró dicséretekkel hosszabb távon is motiválni tudjuk a gyereket, és erősíthetjük benne a pozitív hozzáállást, hiszen nem csak a végeredményt látja majd (ami a dicséret), hanem az ahhoz vezető úttal, annak okaival is tisztában lesz.”