Az Alaptörvény tervezett változtatása szerint a legfőbb ügyésznek nem kell ügyésznek lennie
A jelenlegi helyzet viszont egyszerűen kimaxolása a képmutatásnak. Egy politikai eljárástól várunk egy nem politikai megoldást.
Ft
Ft
6°C
0°C
A józan észtől független bíróságok
2017. január 18. 21:56
A bajok gyökere pontosan az, amit a sajtó is szent tehénként kezel, és amihez a bíróság a legmakacsabbul ragaszkodik: a saját „függetlensége”.
2017. január 18. 21:56
„Az Országos Bírósági Hivatal elnök asszonya a polgári igazságszolgáltatás európai napja alkalmából (még októberben) olyan kezdeményezésekről beszélt, amelyek arra irányulnak, hogy »az igazságszolgáltatás legyen az ügyfelek számára könnyen elérhető, megismerhető és érthető«. A »kezdeményezés« szó arról árulkodott, hogy az igazságszolgáltatás egyelőre még szerinte is csak nehezen elérhető, megismerhetetlen és érthetetlen. Mintha maga is igazolta volna Bayer Zsolt publicistát, aki júliusban – egy, akkor társadalmi közfelháborodást keltő bírósági döntés után – a Magyar Hírlapban úgy foglalt állást: »Semmi sem indokolja többé, hogy eltűrjük az igazságszolgáltatás tűrhetetlenségeit.« Kollégája, Lovas István aztán ezt kommentálva vetette fel a kérdést, hogy »nem kellene-e a tünet szidalmazása helyett most már végre a bajok gyökereivel is foglalkozni«.
Nagyon is kellene. A tárgyalások hiába nyilvánosak, a bíróságok sokkal szélesebb körű társadalmi ellenőrzésére volna szükség. Arra, hogy a függetlenségükre olyannyira kényes jogalkalmazókat legalább a sajtó nyilvánossága szembesítse a tárgyalóteremben nekik kiszolgáltatott polgárokkal – és nem utolsósorban: a jogalkotókkal.
Mert a bajok gyökere pontosan az, amit a sajtó is szent tehénként kezel, és amihez a bíróság a legmakacsabbul ragaszkodik: a saját „függetlensége«. Más szavakkal: az, hogy a jogalkotók (a politika) és a jogalkalmazók (a tőlük független bíróságok) között szakadék tátong. Nem véletlen, hogy az igazságkereső népmesék is erről szólnak, sőt még a rigó is azt fütyüli, hogy huncut a bíró. Azért huncut, mert nem szolgálja, hanem „szolgáltatja« az igazságot: a saját kénye-kedve szerint. Vele szemben az igazság a népmesékben csak akkor érvényesül, ha »beleszól a politika«, vagyis a jogalkotó: az Igazságos. Az, aki jogérzékét még egy mindenek fölött álló, örök érvényű erkölcsi rendből származtatja, és a saját hatalmát is annak a szolgálatában gyakorolja.
Az ilyen népmesék feltételezik, hogy a törvények összhangban vannak az erkölcsi renddel, és attól csak a jogalkalmazó bíró függetleníti magát. Ez pedig jobbára most is így van. A jogszabályokat manapság is »a politika« (az éppen hatalmon lévő párt által helyzetbe hozott – vagy helyzetben hagyott – köztisztviselők gyülekezete) alkotja, értelmezésük és alkalmazásuk viszont a bíróságokra tartozik. A bíróságok pedig olyannyira függetlennek tekintik magukat a jogalkotók szándékától, hogy nemcsak az igazságot, hanem a jogszabályokat is önkényesen értelmezik – amit ékesen bizonyítanak mindazok a perek, amelyekben a fellebbviteli eljárások egy és ugyanazon tényállás alapján jutnak az elsőfokúval homlokegyenest ellenkező »következtetésre«. És az ítélkezőkre nézve ennek semmiféle következménye nincs.
Magyarország alaptörvényének 28. cikke szerint »a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak«. A polgári perrendtartásról szóló törvény 2. paragrafusának (1) bekezdése szerint is az a bíróság feladata, hogy a feleknek »a perek tisztességes lefolytatásához és észszerű időn belül történő befejezéséhez való jogát érvényesítse«. A polgári jog alkotói tehát feltételezték, hogy az észszerűség (józan ész, gazdaságosság) és a tisztesség (közjó, erkölcs) fogalmai nem szorulnak további magyarázatra. Ebből következik, hogy a polgári törvénykönyv nem egy vájt fülű kisebbség, hanem a többség számára rendeltetett: az utóbbinak is meg kell értenie, mert csak akkor tarthatja tiszteletben.
Ezzel szemben három évtized leforgása alatt három teljesen különböző tárgyú – de minden politikai felhangtól mentes – polgári perben magam is azt tapasztaltam, hogy az alaptörvény alapfogalmait a bírósági gyakorlat nem ismeri. Alapfokon mindhárom pert elvesztettem, majd végül mindhármat »megnyertem« ugyan, de az egymásnak ellentmondó bíróságok eljárása mindegyik esetben tűrhetetlen – észszerűtlen és tisztességtelen – volt.
Összesen 21 (azaz huszonegy) bíró több mint 15 (azaz tizenöt) éven át küzdött a józan ész és a jogszabályban előírt észszerű idő ellen. Megtettek mindent, hogy minél hosszabb kerülő úton jussanak el ugyanoda, ahonnan elindultak – miközben hivataluk sajtószóvivői nem győztek panaszkodni a bíróságok túlterheltségére, valamint függetlenségük újabb és újabb sérelmeire. Egyfolytában mosdatták a szerecsent, de az csak fekete maradt, pedig még néhány ügyész is besegített. Fütyültek a perrendtartásra, és az erkölcsös cél őket kötelező szolgálata helyett (olykor ügyvédi segédlettel) inkább szakbarbár szokásokat követtek. Tudományuk jobbára szakkifejezésekre szorítkozott, amiket arra használtak, hogy a peres feleket (jogbiztonság helyett) a végsőkig bizonytalanságban tartsák. Ha az utóbbiak valamelyike bátorkodott a sorozatos jogszabálysértések ellen tiltakozni, akkor még meg is büntették, vagy jobb esetben válaszra sem méltatták – legföljebb annyira, hogy forduljon ügyvédhez.
Az általam emiatt fölkeresett 7 (azaz hét) ügyvéd viszont kivétel nélkül óva intett attól, hogy jogszabályokra hivatkozzak, és ezt vagy azzal indokolták, hogy »nem szokás«, vagy azzal, hogy a polgári törvénykönyvet (én, ostoba polgár) úgyis csak félreértem. Hasztalan bizonygattam, hogy a jogszabályok értelmezése inkább nyelv-, semmint jogtudományi kérdés, amelyet vitás esetekben a jogalkotó lenne hivatva eldönteni, ezzel egyiküket sem sikerült meggyőznöm. Végül egy perdöntő jelentőségű miniszteri rendelet esetében az illetékes minisztériumtól állásfoglalást is kértem. Azt a választ kaptam, hogy – ellentétben az első- és másodfokú bíróságok (továbbá valamennyi hozzájuk alkalmazkodó ügyvéd) „szakvéleményével« – a rendelet egyértelműen úgy fogalmaz, ahogy azt én értem – ám ezt a tájékoztatást a bírósági eljárás során nem használhatom fel, mert »a jogszabályok értelmezése a jogalkalmazók feladata«.
A kör tehát bezárult: a »jogalany« kiszolgáltatottsága teljessé vált. A kolozsvári »jogalkalmazót« manapság maga Mátyás király sem vonhatná felelősségre. Jogorvoslatot kizárólag taláros berkekben kereshetne, ahol pedig – mint tapasztaltam – inkább »a talár becsületét«, semmint az igazságot védik. Ami valóban tűrhetetlen.”
LMBT-aktivisták a magyar gyermekvédelmi törvény felülírására biztatják az EU Bíróságát
Az EU Observer oldalán megjelent véleménycikk azt állítja, hogy a gyerekvédelmi törvény „erőszakos homofób hullámot” indított el a kontinensen.
Nemzeti konzultáció: arról lehet dönteni, hogyan tovább a magyar gazdaságban
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Még a Trump-szavazó családtagokat is kerülni kell Whoopi Goldberg szerint
Az ünnepekre fogalmazott meg ajánlásokat a színésznő.
Sebastian Kurz: Hála Istennek, hogy összeomlott a német kormánykoalíció!
Élesen bírálta a német kormánykoalíciót a volt osztrák kancellár. Nem kímélte a migrációs politikájukat sem.
Magyar Péter esete Tónival, a fiktív kvantumszámítógéppel és önmagával
Mivel a Magyar összes gondolata saját maga körül forog, ezért arra jutott, róla akarnak majd anyagokat gyártani. Nyilván, hiszen már Kádár János is megjósolta az eljövetelét.
Eldőlt, ki ellen játssza sorsdöntő meccsét a magyar válogatott – ez hosszú távon meghatározhatja Marco Rossi együttesének sorsát
A Nemzetek Ligája A divíziójában való szereplésről döntő osztályozó odavágója lesz a nemzeti együttes ezredik hivatalos mérkőzése.
Fellélegezhet Magyarország Trump bejelentése után: ez még a NATO-kapcsolatra is hatással lesz
Jó hír érkezett Magyarország számára.
Összesen 48 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Takács Dezső
2017. május 31. 17:13
Fordítva ülsz a lovon ember !Két példa jőn .Usa egy büntetett előéletű vádlott két tanúval igazolja hogy ők nem támadtak a rendőrre !A rendőrnek nincs tanúja !Mit gondolsz kinek hisz az amerikai bíró aki lehet néger .Bizony a rendőrnek.Mivel alapból hazudik aki már volt büntetve ebből indul ki.Magyar rendőrök egy cigányt igazoltatnak aki esetleg betörésből jön de már nincs nála vagy éppen a zsebében van.A cigány elmegy az ügyészségre EGYEDÜL és feljelenti a két rendőrt rasszista kijelentés miatt.Kinek hisz a bíró?Természetesen a cigánynak és a rendőröket leszerelik !De elég csak kinyitni a börtön ajtót kik vannak tartósan odabent.Meg miért rugták ki a 3 börtön igazgatót ?Szegény cigányok nem is facebookolhatnak a büntetés alatt .Na majd elmegy Strassburgba és adfnak neki 5 MILLIÓ fájdalom díjat !
Agricola
2017. május 31. 17:12
Például a bíráknak is igazodni kell a törvényekhez.
Magyarország alaptörvényének 28. cikke szerint „a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak”
A polgári jog alkotói tehát feltételezték, hogy az észszerűség (józan ész, gazdaságosság) és a tisztesség (közjó, erkölcs) fogalmai nem szorulnak további magyarázatra.
Tündér_Lala
2017. május 31. 17:08
A cikkel egyetértve:
A bírói függetlenség (csak a jogszabályok /sajátos értelmezése/ és a saját lelkiismerete szerint ítélkezik) azt eredményezi, hogy miután semmiféle minőség biztosítás és kontrol (akár egy bírói grémium) nincs fellette, azt csinál amit akar. Ezen a területen nincsennnek fékek és elllensúlyok semmilyen formában, legfeljebb a feljebbviteli tárgyalás.
Ez - alapelv vagy sem - nyilvánvalóan helytelen és jogbizonytalanságot okoz.
KannibálTatárÚr
2017. május 31. 17:07
"»a jogszabályok értelmezése a jogalkalmazók feladata«."
A jogot CSAK úgy kehet értelmezni, ahogy a jogalkotó értelmezi. Ha egy bíró saját maga értelmezi, azaz úgy alakítja, ahogy neki tetszik, az bezony bűncselekmény elkövetője.
A jogalkotónak ellenőrző szervet kell létrehoznia és ha valamelyik bíró "saját értelmezés" szerint bíráskodik, bizonyos esetekben meg kell vonni tőle a bíráskodás jogát.
Tarthatatlan az a felfogás, hogy a bíró azt magyaráz a törvénybe, amit akar, ami neki tetszik.
Óriási baleset volt Gyöngyösön - busz, furgon, kisbusz és autó karambolozott
origo.hu
Az ukránok kezdik elveszíteni a reményt – Magyarországot okolják érte
mandiner.hu
"Döntöttem" - Életreszóló döntést hozott Epres Panni, rengetegen támogatják benne
borsonline.hu
Drámai bejelentést tett az ukrán tábornok: kitört a III. világháború
vg.hu
Ennek a 3 csillagjegynek még az idén hatalmas összeg üti a markát
ripost.hu
Nagy Bandó Andrásnak elgurult a gyógyszere, elvakította az Orbán-gyűlölet
magyarnemzet.hu
Zaluzsnij bejelentette: elkezdődött a harmadik világháború
mandiner.hu
Las Vegas-i Nagydíj: jeges szél, piros zászló, Red Bull-gond
origo.hu
Két országban is rettegnek: Magyarország területeket vesz el tőlük a háború után
mandiner.hu
Letarolt egy ukrán várost Putyin kísérleti fegyvere (VIDEÓ)
mandiner.hu
Orbán Viktor is reagált Magyar Péter szavaira: nem teszi ki a kirakatba, amit kapott (VIDEÓ)
mandiner.hu
„Bárkit megkaphatok”, „ Sorosnak, remélem, valahol van egy unokája is” – újabb hangfelvétel érkezett Magyar Péterről (Videó)
mandiner.hu
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.