„A Facebookon heveskedők egy részének (köztük természetesen Vásárhelyi Máriának) a szociális érzékenységét és a szegények ügye iránti elkötelezettségét soha nem vonnám kétségbe. De a szitokáradatot pillanatok alatt felduzzasztották a középosztályos sérelmek. Mert hát a Levegő Munkacsoport közös légterünk védelmében tipikusan és mindenekelőtt a jobb módú, sokat autózó, sokat sztrádázó és sokat hipermarketező középosztály érdekeit sérti, azokat az érdekeket, amelyeket a jelenlegi rezsim a természet- és környezetvédelem intézmény- és normarendszerének szétverésével kiszolgál. Azon sem csodálkozhatunk, ha a középosztálybeli (többségi) levegőmérgezők a szegénypárti érvek mögé rejtve óhajtják áldatlan tevékenységüket büntetlenül folytatni.
A Facebookon Vásárhelyi Mária bejegyzéséhez azt a kommentárt fűztem, hogy a Levegő Munkacsoport álláspontja a számomra csak úgy (lenne) elfogadható, »ha a hatósági fellépésben az elkövető rászorultságát döntő mértékben figyelembe veszik enyhítő körülményként, de nem kételkedem abban, hogy a jelenlegi hatóságok nem ezt tennék, hanem az ellenkezőjét. Mi itt Pesterzsébeten olyan helyen lakunk, ahol elég jómódú és nagyon szegény családok élnek egymás szomszédságában. A jómódúak és a szegények felől is érkezett már hozzánk mérgező füst. Tudom, hová küldeném először a hatóságot, és tudom, hogy nem oda menne...«
A Levegő Munkacsoportnak azt lehet és azt is kell a szemére vetni, hogy nem építi bele a tevékenységébe ezt a tudást, amellyel Magyarországon minden tájékozott értelmiségi rendelkezik, aki nem csapja be önmagát.
Megértem, ha egy civil szervezet a tevékenységi körét nem kívánja határtalanul kibővíteni, és ódzkodik attól, hogy átlépje kompetenciájának határait. De ezt nem mindig teheti meg, mert a dolgok összefüggése ezt olykor nem engedi. Tudjuk, hogy teljessé tették a hatósági és helyhatósági önkényt a szegények felett. A semmiért is brutális büntetésekkel sújthatják és sújtják a teljesen kiszolgáltatott nincsteleneket a valamivel fölöttük álló, népesebb rétegek kedvére és lelkiismeretének elzsibbasztására. Ezt éppenséggel megtetézhetik a Levegő Munkacsoport intencióival ellentétesen, de rájuk hivatkozva egy újabb szegényellenes kampánnyal, az illegális égetés ürügyén. Hiszen az a legegyszerűbb, ha ezt teszik, amennyiben nem akarnak tenni semmit a levegőmérgezés problématömegével, ami pénzbe kerül és a rájuk szavazó középosztály érdekeit sérti, de úgy akarnak tenni, mintha tennének valamit.”