Röszke, végállomás

„Egészen padlót fogtak attól, hogy Lá­zár János bejelentette, Magyarországon újra be akarják vezetni a menekültügyi őrizetet. A nyugati médiában – sőt nem csak a szigorú értelemben vett nyugat-európaiban, hanem az osztrákban is – ez már úgy csapódott le, hogy az egyébként is szigorú migrá­ciós politikát folytató magyar kormány most már őrizetbe is akarja venni a menedékkérőket. Ez pedig igazi botrány, történelmünk legsötétebb korszakait idéző rettenet, és különben is ellentétes a számunkra elérhetetlen erkölcsi magaslatokban lévő uniós szabályozással. (...)

Tekintve, hogy a sokszor hamis papírokkal érkező migránsokról fogalmunk sincs, hogy kicsodák, menekültek, terroristák vagy dzsihadisták, eléggé józan lépésnek tűnik, hogy ne engedjük őket útjukra. Ez nemcsak Magyarország, hanem értelemszerűen egész Európa érdekét is szolgálja, hiszen a jelenlegi procedúra szerint a migránsok beadják menekültkérelmüket, aztán mire kettőt pislogunk, már el is tűntek. Úgy, hogy továbbra sem tudjuk kicsodák, s amikor kiderül, hogy mondjuk bangladesi, és semmi joga nincsen csak úgy az Európai Unióban kószálni, akkor hiába kiabálunk utána, ugyanis kék ENSZ-es hátizsákjával már az embercsempészt várja Ausztriában.

S hogy milyen vicces az élet, pont amikor kitör a hiszti, hogy mit erőszakoskodunk mi itt a végeken, a rendőrök elkapnak két terroristát a határon. Egy francia és egy belga állampolgár tinilányt, mindkettőt terrorizmus miatt körözték Európában. Szép teljesítmény ez 17 és 18 évesen, egy kósza percig még akár azt is hihetnénk, hogy Justine és Jacqueline fegyvert ragadott a vallon és az elzászi függetlenségért. Vagy nem, mivel a végcél Damaszkusz volt és az Iszlám Állam.”