„Kis Grófo, YES!” – Eurosonic-napló/II.

„Kis Grófo, YES!!!” 

Janpiert nem lehet átverni. Hiába küldtem a rotterdami rádiósnak mindenféle zenét, Kerekes Bandet, sőt, még egy kis Naprát is, hátha ráharap... nem. Minthogy a holland kolléga azzal keresett meg még az Eurosonicra való szerdai indulás előtt, hogy küldjek neki magyar turbofolkot, átdobtam azért neki a Bulibárót is. Imádta: a fenti választ küldte a listámra. Pénteken tehát a rádiózó hollandok is Kis Grófóval azonosíthatják szép hazánk zenei kultúráját: akkor jelentkezik majd be Janpier Groningenből. 

Azoknak a hollandoknak és mindenféle nemzetiségűeknek, akik itt vannak most, jobb dolguk van azért. Csütörtök este a Jónás Vera Experiment mutatta meg, mi a magyarok istene: a Spieghel nevű klubban telt ház volt, a koncert könnyeztetően jó volt: Jónás Verában minden megvan ahhoz, hogy nemzetközi sikert arasson. Tökéletes, anyanyelvi szintű angol, számok közt sem ciki, baromi jók a dalok, a dobok mögött meg G. Szabó Hunor van. Mi kellhet még?

Nos, őszintén szólva: gőzünk nincs. Nagyon jó bőrt vittünk a vásárra, ez nem vitás, de hogy elkapkodják-e az itt nyüzsgő ügynökök, arról fogalmunk sem lehet. A telt ház jó jel, de tényleg iszonyat pörgős vásár ez az Eurosonic. Hiába háromnegyed órás a koncert, a szervezők, menedzserek, édzsentek, promóterek nagyjából öt perc alapján döntenek. Nem is tehetnek másként: 30 helyszínen mennek a koncertek, úgyhogy rohangálnak egyikről a másikra. Ez egyébként kellemes elfoglaltság: Groningen tipikus holland város, nem kicsi, nem nagy (kétszázezer lakos), szép kis barna téglás házacskákkal, a fesztivál legtöbb helyszíne valóban létező klub, kocsma, lemezbolt vagy éppen templom – szentségtörés vagy sem, sört mérnek a patinás falak között, DJ-k, zenekarok nyomják az oltárnál...

Elképesztő egyébként, mennyi remek klubot rejtenek itt a cuki kis házikók. Egy-két sátort is felhúztak pluszban az Eurosonic kedvéért, a főtéren például áll egy, de félelmetes, hogy még a kocsmáknak is elég jó hangcuccuk van, simán alkalmasak koncertezésre. A helyiek azt mondják, ha nincs épp Eurosonic, akkor is minden nap van a városban valami élő zene, amelyet érdemes meghallgatni. Közönség is akad: negyvenezer egyetemista tanul Groningenben. Most viszont megszámlálhatatlanul sok a program, a zenekarok meg általában tök ismeretlenek, lutri, hogy látunk-e valami jót. Csütörtök este Jónás Verán kívül valójában semmit. Minthogy azonban a magyar delegációból is mindenki rohangál a helyszínek között, reggel a hajó bárjában kicseréljük a tapasztalatokat. (Csütörtök éjjel állítólag a Roosevelt nevű német zenekar volt csuda jó, meg a Hare Squead.)

S hogy milyen hajó? Aprócska Magyarország a Groningent átszelő csatornák egyikén. Olyan igazi, hogy ott még bazmegolás is van.

Ahogy részletek is, a következő részben. Folytatjuk.