Meglepő módon az újságírás természetéről is mond valamit a James S. A. Corey néven alkotó szerzőpáros Térség-sorozatának első könyve, a Leviatán ébredése. Persze első sorban űrcsatákról, lövöldözésről, nyomozásról és összeesküvésekről szól. Nem váltja meg az űropera műfaját, de profi munka: nehéz letenni. Kritikánk.
Nagy volt a felhajtás (ún. hype) tavaly a The Expanse című sorozat körül, mi is lelkesedtünk érte egy sort. Az első részig én is eljutottam, tetszett is, aztán máshogy alakultak a dolgok, de nem bánom: egyszerűen nem szeretem az alapanyag ismerete nélkül fogyasztani az adaptációkat. A srácok a Fumaxnál pedig voltak olyan jófejek, és a könyvsorozat magyarul megjelent összes darabját átküldték nekem. Biztosra mennek, na. Gyönyörű könyvek egyébként ezek, az ötöt egymás mellé rakva a neonosra vett színek a gerincen valami furcsa, felcsigázó összhangot alkotnak. Szépek. Az első kötet, a Leviatán ébredése például neonrózsaszínnel taglóz le.
Üdv a jövőben! – köszönt a könyv fülszövege, ha el tudunk szakadni a könyvgerinctől. Az emberiség belakta a Naprendszert, a két nagyhatalom a háború után szövetségben lévő túlnépesedett Föld és a terraformálás alatt álló, kupolavárosokkal büszkélkedő Mars. És ott van még a Mars és a Jupiter között húzódó Öv, ahol egy sor kisebb-nagyobb állomáson milliók élnek, tulajdonképpen a két nagy bolygó gyarmataként. Sok a feszültség: az övbéliek meg egyébként fizikálisan is elütnek a gravitációs kutakban felnövő emberektől, saját kultúrájuk fejlődött ki az évek alatt, függetlenségi törekvéseik pedig eleddig nem vezettek sikerre.
Ebben a feszült helyzetben robbant fel egy titokzatos hajó egy övbéli jégszállítót, mikor az egy furcsa, elhagyatott hajóra akad, ami szörnyű titkot őriz. Aztán felrobbantják a marsiak zászlóshajóját is, mire kitör a háború. Hőseink egyrészről a jégszállító túlélői, akik egy pöpec kis marsi csatahajó birtokába jutnak, illetve a Ceres állomás nyomozója, Miller, akinek egy Holdról származó, övbeliekhez csatlakozó örökösnőt kéne felkutatnia. Aztán szépen lassan kiderül, hogy egy elég komoly összeesküvés áll minden mögött: hőseinknek ezt kéne felgöngyölíteni úgy, hogy lehetőleg az emberiség is túlélje a dolgot.
A James S. A. Corey álnév alatt alkotó szerzőpáros munkája igazi űropera mindenféle izgalmas csatával, nyomozással, lövöldözéssel, üldözéssel, akcióval és egy jó adag politikával. A két szerző pontosan érzi, hogyan kell úgy megírnia ezt a történetet, hogy a fejezetek végén ne tudjuk letenni a könyvet: működnek a cliffhangerek, bőven van miért izgulni. Közben mégis megmaradunk a sci-fi adta keretek között, semmi olyan nincs, ami nagyon elrugaszkodna a hihető, tudományosan magyarázható dolgoktól, ami meg mégis, arra valószínűleg lesz magyarázat a következő kötetekben.
Az izgalom és a fordulatok oltárán persze fel kell áldozni néhány dolgot. A regény néhány ponton kicsit terjengős, néha szerintem felesleges dolgokról beszélnek sokat a szereplők, akik egyébként nem olyan háromdimenziósak, mint amit én szeretek, de a történet szempontjából tökéletesen működnek. Az űropera műfajának látványos megújítását sem kell elvárni a Leviatán ébredésétől: tisztességes, profi, az átlagnál jobb iparosmunka ez, olyan, amiről a múltkor azt írtam, hogy szórakozás céljából vesszük a kezünkbe.
Azért van némi mondanivalója is: például a média szerepéről. Egyik hősünk, Jim Holden kapitány tulajdonképpen úgy robbant ki két háborút, hogy a birtokába jutó információkat ellenőrzés/feldolgozás nélkül szétkürtöli a Naprendszerben. Szerinte az embereknek joguk van minden információhoz, a nyomozó Miller azonban arra figyelmezteti, hogy előbb talán nem ártana ellenőrizni a tényeket is. Pont valami ilyesmiről értekeztem a minap a Buzzfeed és az új amerikai elnök kapcsán én is.
Természetesen a fentiek alapján adta magát, hogy ebből valamiféle mozgóképes adaptáció legyen, és az jól is sikerüljön: sokat mond, hogy a tévésorozat első évadába csupán az első könyv első harmada fért bele. A The Expanse idén folytatódik (itt egy látványos előzetes), és folytatódhat is még egy jó darabig, mert anyag van bőven. A kilenc részesre tervezett könyvsorozatból öt jelent meg egyelőre itthon, idén pedig jön a hatodik. Nem mondom, hogy addig behozom a lemaradásom, de biztos, hogy nem iratkozom ki a Térség-sorozatból. Kíváncsi vagyok.
*
Kövesd a Moly- és a Facebook-oldalunkat, hogy ne maradj le semmi fontosról, ami a hazai és a külföldi fantasztikum világában történik!
Az Unió vezetése továbbra is a háború folytatása, és az orosz-EU viszony leépítésére tett javaslatot. Magyarország miniszterelnöke viszont ezúttal nem lesz egyedül.
A várakozásokat is felülmúlva, összesen több mint ezer pályázat érkezett a Libri Talent második évadára és a Libri Talent Mini meseíró pályázatára.
Az ő szabályokkal teli univerzuma mára a modern nők menekülőútja és vágyott fantáziavilága lett. Az éppen negyed évezrede, december 16-án világra jött angol írónő népszerűbb, mint valaha.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
A leglelkesebb rajongóknak kellemes élményt okozhat, de ezúttal a technológiai forradalom elmaradt, cserében a történet sem mutat újat. Az Avatar: Tűz és hamu mindezek ellenére is szórakoztató lehetne, ha a három órát is meghaladó játékidő nem fulladna újra és újra unalomba.
Hogy kik? Hát a Z-generáció. Azok, akik eltörölnék a múltunkat, a hagyományainkat, a történelmünket, az irodalmunkat, eltörölnének mindent.
Az sem derült ki, hogy a visszaküldöttek között mennyi az „anyázás”? Vagy mennyi a pornograf rajzokkal díszített?
Példátlan döntés lenne a háborúk történetében, ha az Európában befagyasztott orosz vagyont az európai intézmények hitelességét is kétségbe vonva elkoboznák, egy gyors béke megkötésére pedig a háborúzó felek helyzete miatt is kevés az esély – vélekedtek elemzők kedden a köztelevízió 48 perc című műsorában.
Az amerikai pénzügyi lap szerint még nem lefutott meccs az áprilisi választás.
